Halásztelek: csatornázás
Halásztelek
Halásztelek Pest megyében, a Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút felől Lakihegyen át közelíthető meg.
- Irányítószám: 2314
- Körzethívószám: 24
- Teljes népesség: 9183 fő
A település egész múltjában fontos szerepet játszott a Dunához való közei fekvése. A honfoglalás korában őseink a területet nyári szálláshelyként használták, az egész Csepel-szigettel együtt. A megélhetést elsősorban a halban gazdag Duna és mellékvizei biztosították, de később, a XII. században a mezőgazdaság is fellendült, mivel felfedezték, hogy a talaj kifejezetten kedvező a termesztéshez.
Később a török uralom és az egyre többször kiáradó folyó mind hozzájárultak a település elnéptelenedéséhez.
Majd az 1800-as évek második felében a település lélekszáma lassacskán emelkedni kezdett, az akkori elnevezése – Hermina-major – Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről nevezte el a birtokát.
A fejlesztéseket támogató tulajdonos egy vízművet létesített a Dunán, amelyhez öntözőrendszert kapcsolt, így tette öntözhetővé a területet. Emellett még egy folyóvizet átemelő szivattyúházat is létrehozott, amelynek emlékromjai a mai napig megtalálhatóak a Duna partján. A népesség jelentősen emelkedni kezdett a háborús években, 1949-re elérte az 1401 főt. Egyre sürgetőbb lett, hogy önálló település legyen és különváljon Tököltől, így a Halásztelek nevet kapva, ezt 1951. május 23-án nyerte el.
Megalakult a Halásztelek Ivóvíz elnevezésű Társulat, és ennek nyomán folyamatos fejlesztések történtek. Közkutakat és tűzcsapokat telepítettek, megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötését, elkezdték kiépíteni a csatornahálózatot is, melynek eredményeképpen lehetőség volt a lakótelepek építésére is.
Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.
2009-ben létrejött egy Társulás, Tököl, Szigethalom és Halásztelek önkormányzatának részvételével, amely a Környezet és Energia Operatív Program keretében kívánták megvalósítani a Tököli szennyvíztisztító kapacitásbővítését és technológiai fejlesztését. A pályázatok többlépcsősek és a tervezési szakasz még folyamatban van.
A projekt előreláthatólag több mint 14 ezer háztartást és közel 46 ezer lakost érint majd a Társulás térségében. Céljaként a Natura 2000-es védelem alatt álló Duna folyam és egyben teljes ökoszisztémájának védelme, valamint a vízminőség javítása.
A lakossági szennyvizek kezelése olyan valós igény, mely összhangban áll a környezeti fenntarthatósággal.
Érdekességképpen megemlíteném, hogy a község mellett egy kútfúrás során jégkori vizet találtak, amely Európa legtisztább természetes vizének számít, és a megfelelő vizsgálatok után ásványvízként forgalmazható.
*****
Települések vízügyeiről korábban:
Ecser: a budapesti gerincvezetéken
Csatornázás – duguláselhárítás Abonyban
