Vízzel él az ember – amíg van! Érdemes vigyázni rá!
A víz körforgása
Általános iskola, ha jól tippelem, 5. osztályos tananyag: a víz körforgása. Bocs, de elevenítsük fel a tanultakat. A természetben mozgó víz körforgása a Nap sugárzó energiája miatt van állandó mozgásban. Minden a párolgással kezdődik, bár lehetne vitatkozni, melyik volt előbb, a tyúk, avagy a tojás…
A folyó- és állóvizek mellett az élőlények is folyamatosan párologtatnak, főleg egy forró nyári napon. A könnyű fajsúlyú pára felemelkedik, a magasban kicsapódva felhővé áll össze, melyből különféle tortúrákat követve csapadék hullik. Ennek egy részét az élőlények használják, a többi megy a levesbe, azaz a talajba, ahonnan újra előkerül, hogy előbb-utóbb a tengerbe jusson, már ha közben nem akad más dolga – például egy erőműben hűteni…
Víz nélkül nincs élet – elcsépelt szólás…
Ki ne tudná, hogy víz nélkül tényleg nincs élet. Mi csak megnyitjuk a csapot és már folyik is! Nem vagyok meggyőződve arról, hogy komolyan vesszük, amikor óva intenek bennünket a vízpazarlástól. Lehet furcsa, hogy duguláselhárítóként mondjuk a tutit, hiszen egy eldugult csatornamosás, magas nyomású tisztítás sok vizet igényel. Viszont a csatornának mennie kell, és ha nincs más megoldás, muszáj, hogy a duguláselhárító szakember ráadja a nyomást…
Véges vízkészletek – az összvíz 0,3%…
Bármennyire irreálisnak tűnik, a Föld vízkészletei bizony végesek. Ha figyelembe vesszük, hogy a vízkészlet 97%-a magas koncentrátumú sótól dús, lévén hogy tenger és/vagy óceán, emiatt nem megfelelő ivóvíznek, és ipari felhasználásra sem, már érthetőbb. A maradék 3% édesvíz, de javarészt jég formájában. Sokkoló adatot mondok, de legutolsó információim szerint Földünkön az összes víz csak 0,3%-a használható számunkra. Döbbenetes, nem?
Az urbanizáció, az életmódváltozás megnövelte a vízigényeket. Az ipar a legnagyobb gazdasági vízfelhasználó, a villamosenergia ipar a legszomjasabb… A fejlett ipari országok egyes források szerint 2-3-szor több vizet használnak, mint amit a körforgásba vissza lehetne pótolni.
Hazai vízhelyzet – furcsa, de nem dúskálunk
Érdekesnek tűnhet, da hazánk is vízben szegény országnak minősül, mivel a természetes körforgásból egy főre 1000 m3-nél kevesebb jut évente. Felszíni vizeink zöme külhoni, mondhatni, víztranzitország vagyunk. Ennek ellenére a vízkészlet képes fedezni az vízigényt, de problémát jelent az „elosztás”. A Tisza és a Duna vízrendszerét vizsgálva közel azonos vízigény jelentezik, viszont aszályos időkben a Tisza mellett vízellátási problémákkal kell számolni.
Nagy a felelősség rajtunk vizeinket illetően. A víz létünk alapja, bármilyen szónokiasan hangzik. Óvjuk, ne pazaroljuk, ne szennyezzük! Tanítsuk erre gyerekeinket is!