A csatorna építés, karbantartás fogalmai a Duguláselhárítás Budapesten blogban.

Nem mintha nem érnénk rá, de csak piszkálja az ember csőrét, ha a kádból nem a megszokott és elvárt ütemben, hanem lassú elfolyással csorog le a fürdővíz. A fürdőszobai mosdóra szintén jellemző lehet, főleg, ha felette fésüljük ki összegubancolódott frizuránkat, és a hajat bő vízzel öblítjük. Ne tegyük!
Számos oka lehet a lusta lefolyásnak.

A szennyvízelfolyás leggyakoribb okai

Lehet, hogy haj, szőr szűkíti a lefolyó keresztmetszetét, lassítja a víz elfolyását. A haj nem arról híres, hogy könnyen lebomlik, gondoljunk csak a múmiákra! Ha nem előzzük meg a haj, szőr lefolyóba jutását, számoljunk vele, előbb-utóbb dugulást fog okozni. Minél hosszabb az a szőr, annál gyorsabban! A hajszál hajlamos elakadni, rátekeredni…
Nem jellemző hogy az olaj, amiben a rántott húst sütöttük a kádban, vagy a mosdóban végzi, de a szappanhab, gépzsíros „szerelőkéz”, sáros bakancs mosdóba mosása sem túl szerencsés dolog.
Mielőtt vízvezetékszerelőért, vagy duguláselhárító szakemberért rikoltunk, vegyük kézbe mi magunk a lefolyó sorsát! Nem részletezném, egy előző cikkünkben részletesen írtunk a házi duguláselhárításról. (Aztán, ha nem enyhül a probléma, vegyük elő a csavarkulcsot, nézzük meg alaposan, tegyük vissza a helyére, bontsunk egy sört, aztán hívjunk duguláselhárító szakembert!)
Viszont, hogy ne unatkozzunk, míg forog a csőgörény, megosztanék pár hihetetlen, bizarr és/vagy rettentően gusztustalan történetet.

Aligátorteknős, féregtelep, mi jöhet még???

Rögtön egy hazai vonatkozású, parádés, rendkívül veszélyes és védett főszereplőt felvonultató csatornatisztításról szóló 2013-as hírrel kezdjük – videóval alátámasztva. A csatorna réme egy 10 kg-os, nem kicsit veszélyes aligátorteknős volt – ha nem látom a saját szememmel, el sem hiszem…

(Merje valaki ezt megnézve mondani, hogy a duguláselhárítás Győrben nem veszélyes! )
Valószínűleg csak felduzzasztott legenda az a 2009-es „hír”, amit a Google dobott. Ebben gigászi tubifex telep tenyészett a csatornában – hiteles bizonyítékot nem találtam… először. Aztán mégis, de ez… A csatornakamerával készített felvételen valóban látható valami horrorisztikusan elképesztő… izé.

De az is valószínű, hogy ez egy kisebb átmérőjű csatorna, benne „némi” felgyorsított mozgású féreggombolyaggal – gratulálok a rendezőnek, hatásos.
Ha már muszáj valamit nézni, legyen inkább ezer részes Dél-amerikai teleregény. Egyvégtében vetítve! Nem szokásom a könnyebb végükön megragadni feladatot!
Mondanám, ez mese, mármint a mutáns krokodil a csatornában – ezerféle módon feldolgozták a sztorit online és offline, de ha nem is mutáns, de bizony krokodil, csatorna és eltömődés…

Tűzoltó kontra csatornadugulás

A Nílus déli partján, Kairóban nem ritka, ha krokodilt kell menekíteni a szennyvízcsatornából. A múlt században bár kiirtották mindet, de az Asszuáni-gát/Nasszer-tó létrehozása a nílusi krokodil visszatelepedését eredményezte.
Közel egy éve, Malajziában, Kaparban is beszorult a csatornába egy megtermett krokodil. A csatorna mély volt, az állatnak derékban kissé szoros – 10 órán át dolgoztak a tűzoltók a kiszabadításán. Nos, „a műtét sikerült, de a páciens meghalt” – mondhatnánk.
Vannak egészen szolid dolgok, melyektől eldugulhat egy lefolyó, egy csatorna. Műfogsor, mobiltelefon, legó, énkicsipónim… De ezek smafuk a győri csatornakalandor aligátorteknős után!

***

Csatorna és csatorna dugulás-duguláselhárítás ügyben korábban mondtuk, mutattuk:

Csatornáról-csatornára – Európa és a szennyvíz

Kamerás csatornavizsgálat

A Nagy Csatorna-sztori – 1.

Középpontban a szennyvíz ártalmatlanítása

Csatorna tisztítóakna
Csatorna

Manapság korszerű közműcsatorna-hálózatok, szennyvíztelepek működnek azért, hogy a szennyvíz ártalmatlanítva, és lehetőség szerint újrahasznosítva kerüljön ki a természetbe, hiszen a szennyvíz, és az általa elfertőzött bel- talajvíz nagymértékű egészségügyi kockázatot jelentenek. Úgy tűnik, szerencsére egyre felelősségteljesebben állunk hozzá a szennyvíz kezeléséhez, a környezetvédelemhez, köszönhetően a vizsgálódásnak, a tudományos fejlődésnek, a szigorú előírásoknak, büntetéseknek, és annak, hogy „eszmélünk”.

Nem volt ez mindig így!

A szennyvíz vízmosásokon, folyókon keresztül jut, jutott el a befogadó közegig. Az iparosodás, az urbanizáció egyre nagyobb kihívás elé állította a befogadó vizeket, melyekben gyakran oxigénhiány, eutrofizáció következett be, mely igen káros hatással bírt a vizek élővilágára – nem beszélve arról, amikor különféle mérgekkel szennyeznek egyes kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari létesítmények…
A szennyvízkezelés vizeink, egészségünk megóvásának alappillére. A folyékony hulladék minden korban, minden földrészen jelentős problémaforrás volt, van, lesz, főleg, ha nagy a népsűrűség, és fejlett az ipar.
Hogyan jutottunk idáig?

Párizs és a finom elegancia – no meg az utcára löttyintett szennyvíz

Az biztos, az utcára öntött fekália, vizelet és mindenféle más nem okozott gondot a duguláselhárítóknak. Okozott viszont problémát a finom úri népeknek, akik ott sétálgattak.
Különféle védelmi „módszerek” kerültek bevezetésre, például, hogy a hölgyek legyenek a falhoz közelebb, hogy az égi „áldás” véletlenül se őket érje. A becsületesebbje, mielőtt a kübli tartalmát kiöntötte volna, kikiabált, de erre rendelet is utasította.
Nem volt ritka, hogy a szenny és a hulladék többméteres magasságokat is elért.
Természetesen ez a példa az irónia kedvéért lett felhozva, hiszen ha csak ennyi lett volna…
Az 1500-as évek végén nyilvános vécéket építettek, 1739-től pedig külön illemhely várta a férfiakat és a nőket egyes éttermekben. Ez még mindig nem volt elég arra, hogy higiéniailag megfelelőek legyenek a körülmények, ezt mutatja az 1830-as években dúló kolerajárványok sora. Ez a tragédiafolyam viszont ráébresztette a városvezetést, hogy így nem mehet tovább – megkezdődött a felemelkedés!

Előbb lefedték az addig nyitott csatornákat, majd az 1850-es évektől – Haussmann báró irányítása alatt elkezdett kiépülni a ma is használatos szennyvízcsatorna-hálózat, mely röpke 30 év alatt elérte a 600 km hosszúságot.

Bécs és az ő kanálisai

Az osztrák főváros 1740-re teljesen kiépített csatornával büszkélkedhetett – Európában elsőként. Ma a bécsi szennyvízcsatorna-hálózat 2300 km hosszú.

Németország – Hamburg

Amikor 1840-ben Hamburgban leégett a régi városrész, az újjáépítésnek köszönhetően kiépítésre került egy korszerű csatornahálózat, melynek fővezetékét egy átöblítő rendszerrel is elláttak. Ezt a sikeres technológiát más városok szerte az öreg kontinensen, sőt, az Újvilágban is alkalmazták.

Moszkva csatornái

Moszkvában a XIX. sz. végén Kasztalski mérnök tervei alapján kezdték az orosz főváros csatornáit építeni.

Budapest szennyvízcsatornái

Ez megér egy külön misét – folytatjuk.
Ha honlapunkat budapesti, érdi duguláselhárító szakember elérhetősége miatt kereste fel, jó helyen jár. Ha a cél duguláselhárítás Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros irányában, kérem, ne böngéssze tovább lapunkat, hanem vegye fel a telefont, és hívjon bennünket azonnal!

***
Csatorna és szennyvíz korábban is témánk volt különböző szempontokból:

Melyik kor és nemzet viszi a pálmát a primitív higiéniai viszonyok tekintetében? Hát… Szerintem minden nációnak megvan a maga „citrom-díja” a hanyag szennyvízkezelést illetően… Sajnos azt kell mondjam, duguláselhárítóként most, a XXI. században is találkozunk elképesztően hanyag, felelőtlen szennyvízkezeléssel!
A fertőző fekete víz, azaz a széklettel, vizelettel terhelt szennyvíz mindig nagy terhet rótt az emberre és a környezetre is.

Ókori csatornarendszerek

Pozitív példa tekintetében a Római Birodalommal, Egyiptommal és Kínával kezdem, hiszen ezek az államok példásan meg- és kiépített csatornarendszereikről is híresek voltak. Ezek a csatornák elsősorban a lecsapolt mocsarak vizét voltak hivatottak el/levezetni, illetve hajózási útvonalként is használták, de belevezették a szennyvizet is, egy füst illetve kanális alatt ellátva a szennyvíz baját. (Bár a tisztítatlan szennyvizet a folyóba vezetni nem túl jó megoldás…)

Bibliai intés – higiéniából dicséretes!

Mózes ötödik könyve (a katolikus vallás ezt Második Törvénykönyvnek, Deuteronomiumnak nevezi) kimondja (23,13), „előre elkészített hely” szükséges, azaz gödröt kell ásni, majd földdel kell takarni a székletet – legalábbis a katonai táborra vonatkozóan. Ez higiéniai szempontból korszakalkotó, bár a törvény elsősorban vallási okokra vezethető vissza.

Az a hírhedt középkor…Aztán jött a sötét középkor a maga utcán rohadó dögeivel, mocskával, háborúival, a kolera és pestisjárványokkal…
A XVI. században például az angol királyi bíróság figyelmeztetést adott ki, mert a lakosság válogatás nélkül oda guggolt, ahol éppen ráérett – tisztelet a kivételnek… Ebben óva intett mindenkit attól hogy oda piszkítson, ahol a mindennapi élet folyik.

Etikett, avagy nézz félre, ha valaki pottyant!

Divatos etikett könyvek születtek, melyben többek közt tanácsot találunk arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk, ha éppen magán könnyítő embertársunkba futunk bele: legyünk tapintatosak, ne vegyük észre…
A jómódúak bíborral-bársonnyal bélelt díszített szekrénykékben tárolták a biliket, ágytálakat. Egyesek toalett-szolgákat tartottak, akik ugrásra készen várták, mikor ürít a gazda – az ő feladatuk volt az éjjeliedények tisztán tartása is.
Tehetősebbek az udvaron latrinákat építettek, melyek benyúltak a fából készült padlójú lakóterek alá, így történhetett meg, hogy 1183-ban majdnem belefulladt a császár a kakába, mert vacsora közben beszakadt a padló. Nem mindenki úszta meg…
Éppen így járt az angol Richard the Raker, aki viszont nem élte túl 1326-ban a „kalandot”.
Konzekvencia
Sokévnyi duguláselhárítási tapasztalattal a hátam mögött be kell látnom, van mit fejlődnünk szennyvizeinket illetően. Viszonylag kis területét ismerjük hazánknak, mint duguláselhárító szakemberek, pedig Budapesttől Győrig, Székesfehérváron és Érden át végeztünk már duguláselhárítást és egyéb szennyvízcsatornával kapcsolatos feladatot. Ez is elég ahhoz, hogy belássam: vannak itt még problémák.
Legközelebb folytatjuk, hiszen hol van még a XXI. század?!

***

Témánkhoz kapcsolódik:

A duguláselhárítás és a patkányok

A „csatornapatkány”, azaz a vándorpatkány igazi csúcsélőlény! Okos, óvatos, ravasz, rendkívül szapora! Ha Noé nem vette volna fel a bárkára, ezek a rágcsálók akkor is túlélték volna az özönvizet!
Jut eszembe az özönvízről.
Iszonyú esőzés után szivattyúzni hívtak bennünket Budapest több kerületébe, de Győrbe, Érdre és sorolhatnám.
Mivel a csatorna nem bírta a vízterhelést, telítődött, így a patkányok kénytelenek voltak menteni az irhájukat. Csak úgy bugyogtak ki a víznyelőrácsokon át! Azóta sem találkoztam akkora mértékű patkányinvázióval, pedig számtalan esővízzel elárasztott szennyvízcsatornában dolgoztam azóta. Egyéb csatornázási munkálatok, korszerűsítés, szennyvízcsatorna csere is alaposan felbolygatja a rágcsálókedélyeket – olyankor is számíthatunk megjelenésükre.
A szennyvízcsatorna és a vándorpatkány olyan, mint zsák meg a foltja. Nagyobb vezetékek duguláselhárítása elképzelhetetlen patkányok nélkül!
Hazánkban elméletileg már csak a Dunántúlon található házi patkány, a vándorpatkányok kiszorították emezeket. A BBC múlt hónapban írt cikkében pedig arról számol be, hogy a fekete patkány „vöröslistás”! Ez nem azt jelenti, hogy rettentően veszélyes, hanem azt, hogy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik! Nálam egyelőre egészen más listán szerepel, legalábbis csatornatisztítás közben…

Lássuk a vándorpatkányt! De csak így, virtuálisan!

A házi jobban kedveli a magtárakat, padlásokat, főleg ahol kukorica, dió, egyéb finomság szárad… A vándorpatkány csatornákon kívül pincékben, istállókban tanyázik, de bárhol fellelhető ahol elegendő élettérhez jut, és viszonylagos nyugalma van. Nem őshonos, jóval később jelent meg errefelé, mint rokona a házi patkány. Nagyobb és robusztusabb a testfelépítése, mint a házi fajtáé. Szőre a hátán barnás, sárgásszürke, hasán, lábán fehér, de a fekete sem ritka. Farka gyűrűs, 200 gyűrűből is állhat. Orra tompább, füle rövidebb, mint házi rokonáé. Metszőfogaik vastag bőrszerű védőréteggel bevontak, így azok ferdén kopnak, élesebbek, jobb lesz a vágóképességük.
Társas lények, a vándorpatkány közösség jobban szervezett, mint a házi fajta. A földbe, szeméthegyekbe fúrják be lakóüregeiket, és kényelmesre bélelik. Szerteágazó járatrendszerükben ellenség legyen a mancsán, aki megtalálja őket!
Rendkívül szapora fajta, már 8 hetesen ivarérettek, és durván 3 hét alatt átlagosan 10 kölyköt ellenek, évente akár nyolcszor… Hát, én ki nem számolom…

Fagyökér benövés megszüntetése – mi van, ha labilis a talaj?

Jutott eszembe… Fagyökér benövés miatt végeztünk duguláselhárítást Érden. Nem volt kis udvar, de ahova léptünk, besüllyedt a lábunk alatt a föld – az egész udvar alá volt aknázva járatokkal. A földfelszín közvetlen közelében kanyarogtak a labirintusok… A megbízó mesélte, hogy a szomszédban disznókat tartanak és a patkányok hihetetlen mértékben elszaporodtak. Nem kellett bizonygatnia, a szag alaposan alátámasztotta…
A csapdákat elkerülik, a lassú méreg a leghatásosabb ellenük, mert tényleg nagyon sok a sütnivalójuk. Gyorsan átlátják miért döglött meg X patkánytársuk, hacsak nem telt el bizonyos idő az irtás óta.
Ha egyetlen természetes ellenségük jelentős mértékben elszaporodna, nagyobb eséllyel pusztulnának ki, de mivel azok a kígyók, így maradjunk szerintem a patkányoknál. Mindenevők, számtalan veszélyes betegséget terjesztettek és terjesztenek, törvény kötelezi irtásukat.
Van, aki tenyészti… Hát… egészségére.

***

Csatornákról, vízszivattyúzásról korábban:

csatorna zsírdugó
A REUTERS jelenti: a londoni csatornában óriási zsírdugó

Lám, a leleményes londoniak semmitől nem rettennek vissza – Hasfelmetsző Jacknak múzeum, 130 tonnás zsírdugóból biodízel.
Előbbit inkább nem minősíteném, de az előtt az ötlet előtt, hogy a gigászi zsíróriást biodízellé dolgozzák, megemelem a kalapomat!
Történt még tavaly ősszel, hogy Kelet-London utcái alatt húzódó kanális keresztmetszetét jelentőse beszűkítette egy 250 méter hosszú, feltorlódott zsír- és hulladéktömb, nagy fennakadásokat okozva a járatban.
2013-ban, a város délnyugati részén már blokkolta egy kistestvér a csatornát, de az szinte szóra sem érdemes méretű volt, ennek „csak” tizede.

A WC „gyomra” sem vesz be mindent!

A képződmény a felelőtlenségnek köszönheti, hogy ekkorára hízott.
A WC-be dobált nem odavaló anyagok – pelenkák, betétek, tampon, törlőkendők, fültisztító pálcikák, papírtermékek, egyéb csatornahulladék – tömkelege, illetve a zsíros, olajos szennyhalom remek összmunkával préselődött stabil, betonkemény masszává. Hajszál híja volt, hogy nem árasztotta el Whitechapel  utcáit a szennyvíz – de köszönhetően az éppen akkor zajló rutinvizsgálatnak, sikerült megelőzni a nagyobb bajt.
A csatornatisztító, duguláselhárító szakemberek vállvetve próbáltak az elképesztő tömbtől megszabadulni, bevetettek mindent, ami egy komplex, bonyolult dugulás alkalmával bevethető. Csákányokkal, ásókkal, nagynyomású csatornatisztító gépekkel bontották darabjaira, amennyire csak lehetett. A művelet több héten keresztül tartott.

Legyen belőled… legyen belőled… dízelolaj!

Közben megszületett a nagy ötlet – előnyt kovácsolni a hátrányból, azaz a zsírdugóból legyen biodízel!
A zsírt, olajat tartálykocsikkal a feldolgozótelepekre szállították, a használhatatlan maradék a szeméttelepre került. A zseniális terv a Thames Water vállalat szakembereinek agytekervényeiben született. Előzetes becslések szerint akár tízezer liter biodízel is lefejthető a zsírkolosszusból, és ha a koncepció beválik, a jövőben is alkalmazzák majd, hasonló esetekben…
Egy darab bekerül a múzeumba, demonstrálva, hova jutunk, ha nem keresünk megoldást a környezetszennyezésre, és mi a nemtörődöm hozzáállás következménye.
A városvezetés próbálja meggyőzni a lakosságot, hogy sok kicsi sokra megy – hiába apró egy fültisztító pálca a kanális méretéhez képest, a csatornába dobva előbb-utóbb…

Kényelmes kanális

Szerencse, hogy London csatornahálózata egy zseniális mérnöknek, Joseph Bazalgettének köszönhetően 132 kilométernyi gyűjtőcsatornát, és 1770 kilométernyi szennyvíz-elvezetőt tervezett. Ez a fókusza jelenleg is a nyolcmilliós város szennyvízcsatorna-hálózatának.
A labirintusszerűen kiépített, szakemberek számára is kényelmesen bejárható méretű, többnyire téglával falazott alagútrendszerben nem csak a szennyvíz folyik, hanem a falon rögzített telekommunikációs hálózat is fut.
Pelenka, betét, tampon, törlőkendő, fültisztító pálcika, papírtermékek, egyéb csatornahulladék, zsíros, olajos anyagok CSATORNÁBA NEM VALÓ!
Már csak azért sem, mert itthon nem lenne biodízel egy zsírkolosszusból…

***

Csatornáról máskor is írtunk fontos dolgokat:

 

Fagyvédelem és annak hiánya

Még a jég az úrEljött az igazság pillanata!
Aki nem gondoskodott megfelelő fagy elleni védelemről, az komoly problémákkal számolhat! Ősszel cikkeztünk a Nyaralók, hétvégi házak víztelenítéséről – nem véletlenül. Pedig akkor még fogalmunk sem volt arról, micsoda mínuszokkal kell szembenéznünk! Persze teljesen mindegy, mínusz 5, vagy mínusz 20, ha nem engedtük le a vizet a “leengednivalókból”.

Ha mindent megtettünk annak érdekében, hogy a fagy ne tehessen kárt csapjainkban, lefolyóinkban, csatornáinkban, egyéb, vízzel „dolgozó” berendezéseinkben, már csak némi optimista hozzáállás hiányzik, és így tuti, hogy békében, nyugalomban élvezhetjük már az első pihenéssel töltött napot is a nyaralóban.

Nagyobb a baj, ha nem sikerült elejét venni a fagykárnak a vízmérő vonatkozásában.
Ugyanis a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló történetben kimondja:

A vízmérő állagának megóvása és a fagyvédelem biztosítása a fogyasztó kötelessége. Ergo: ha elfagy a vízmérő, kötelesek vagyunk a csere, és az új vízmérő díját megfizetni. És ez még a jobbik eset, hiszen mi van, ha környékére sem megyünk a háznak, ki tudja meddig, és ömlik a víz a fagytól megrepedt csőből, vezetékből…

Az elmúlt héten Pest megyéből, Fejér megyéből, sőt távolabbról is – ÉrdSzékesfehérvár, Dunaújváros, Győr – nem is tudom, hány telefonhívást, és e-mailt kaptunk dugulás miatt, mert befagyott a csatorna. Természetesen megoldjuk a dugulást akkor is, ha jég tömte el a rendszert, de őszintén bevallom, a kánikulában sokkal remekebb dolog a szabadban a duguláselhárítás, mint kemény hidegben…

Nem nehéz elképzelni, egy elégtelen lejtéssel bíró szennyvízvezetékben már pár centinyi megdermedt szürke víz is „csodákra” képes! Megreked még előtte ez-az, olálá!, meg is született a jégdugó – jöhet a duguláselhárító szakember! És itt van kedvenc példám: a szennyvízcsatorna nem a fagyhatár alatt, hanem már-már a talajszinten fut!

Hogyan szüntetjük meg a jég okozta eltömődést? Általában magasnyomású csatornatisztítóval (Woma), ha lehetséges, azt meleg vízzel feltöltve, illetve egyéb „varázs- és csodaeszközökkel”.

Bár már elméletileg tavasz van, gyakorlatilag kemény tél: esik a hó, ma éjjelre közel -20°C-t jósol a meteorológia…

Színjátszó szennyvíz csatorna

Csatorna cső
Csatornában a csatorna cső

Duguláselhárítóként nem lep meg, hogy a csatornák színe nem egyforma. Nem divatból létezik narancs-barna, világosszürke, sötétszürke, fekete, sőt, kék illetve sárga, vagy akár csíkkal jelölt. Ez utal az anyagára, így tudjuk, hol, hova, milyen célra ideális a használata. Színjátszóval egyelőre nem találkoztam, de ki tudja… A Világi Duguláselhárítás állománya látott már sok érdekes dolgot…
Mivel könnyen megmunkálhatóak, hőre lágyulnak, szerelésükhöz elég akár egy fűrészlap és egy öngyújtó is.
Könnyen megmunkálhatóak, hőre lágyulnak (kivéve, amelyik nem). Letűnt korok emlékeire visszanézve előttem van, hogy a kötéshez elég volt egy fűrészlap és egy öngyújtó is. Persze nem többtízcentis, illetve méter átmérőjű gerincvezetékről beszélek, de egy lágyabb könyökkel ezek is elbírtak.
A bonyolultabb feladathoz jobb, ha szakembert hív!
A műanyagcsövek és idomok csatlakoztatására számtalan kötéstechnika létezik, egy profi szerelőnek nem okoz gondot, melyiket válassza, mert természetesen nem mindegy, milyen csővel, idommal dolgozik, és az sem, mi lesz a rendszer célja. Hogy tokos-gumigyűrűs, ragasztásos, forrasztásos, gyorskötőidomos az ideális? Legyen ez a mester dolga!
Permanens áramlásra vonatkozó mozgásegyenlet
Neeem, dehogy fogom ezzel untatni tisztelt érdeklődőinket! Lapunk általánosságban nyújt információt, illetve tanulságos tapasztalatainkat jegyezzük ide.

Csatorna és szennyvíz-vezeték csere

Viszont nem győzöm hangsúlyozni, ahogyan nem érdemes házilag nekiállni egy komolyabb eltömődés megszüntetéséhez, úgy nem érdemes laikusként kicserélni szennyvíz vezetéket sem, csak úgy, fejest ugorva a cserébe. Ilyen „apróságok”, mint a csatornák statikai méretezése, terhelése, egyéb, fontos befolyásoló tényezőkkel illik, kell számolni a csatornacserénél!
A Világi Duguláselhárításhoz nem csak abban az esetben fordulhat, amikor dugulást kell elhárítani.
Szívesen állunk rendelkezésre csatornaszerelési megbízásokat illetően is. Amennyiben nem szolgáltatási körünkbe vágó megoldást igényel a probléma, akkor is tudunk segíteni: széles kapcsolati körünk okán sok megbízható szakembert ismerünk.

Fő profilunk továbbra is a dugulási bajok elhárítása, de ezen kívül csatornaépítést, csatornatisztítást, ergo: bármit, mely csatornával kapcsolatos. (Kamerás csővizsgálatot, vízszivattyúzást – csapadékvíz szivattyúzást pincéből csőtörés vagy esőzés alkalmával, vízszivárgás helyének keresését, nyomvonal megállapítást.)
A távolság nem akadály, Budapesten a dugulásokhoz két órán belül oda tudunk érni – természetesen nem hagyjuk ott éppen zajló feladatainkat, de olyan nincs, hogy a Világi Duguláselhárítás feladja megoldás nélkül!
Budapesten kívül, a környező települések bajba jutott, eltömődött csatornáival, csőivel, összefolyóival megvert ügyfeleinkhez is egykettőre eljutunk, például Érdre, Százhalombattára. Jászkarajenőre, Vámosmikolára, Tóalmásra valószínűleg két órán túl érünk oda, de ez nem is csoda, hiszen nem varázslók, hanem duguláselhárítók vagyunk.
A távolabbi megyék beállt vezetékei sem maradnak feloldatlanul – itt valószínűleg többet kell várni ránk. (Kivéve, ha éppen arra dolgozunk.) Fejér megyébe, Dunaújvárosba rövid időn belül eljuthatunk, de Vajta, Mány, Bakonycsernye átjárhatatlan csatornái sem maradnak duguláselhárítás nélkül.

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Csatorna cső könyökcsővel
Műanyag csatorna cső

A Világi Duguláselhárításnak mindegy, hogy PVC, PE, PP, vagy ÜPE csatorna

Nem, ez nem holmi szleng. Az elsőt, a PVC-t biztosan mindenki ismerni. Nem mindegy, miből és hogyan lesz a cserebogár, illetve a szennyvízcső. Előállításuk során létrejövő tényezők határozzák meg a különféle műanyagok fizikai jellemzőit (sűrűségük, hővezető-képességük, szakadási, rugalmassági együtthatójuk, mennyire kemények, avagy lágyak, mekkora a felületi ellenállásuk), és ezeket figyelembe véve kerülnek felhasználásra.
Ha duguláselhárítási feladatokat végzünk, mindegy, milyen anyagból van a cső: fel kell oldani, meg kell szüntetni a dugulást. Míg új a cső, szinte mindegy, milyen a felülete (új seprű jól seper), de aztán leragad, letapad ez-az, és épül is a remek dugulásgóc. Szigetmonostoron és Gödön is találkoztunk olyan letapadással, mely uborkareszelő élességű peremet növesztett. Lila dunsztunk sincs, mi lehetett az – kész életveszély volt a dugulás elhárítása.
A dugulás előfordulását nagymértékben befolyásolják a továbbiakban olyan, a későbbiekben nehezen változtatható tényezők, mint

  • csőátmérő,
  • a könyökök száma,
  • lejtésszög,
  • összefolyók,
  • illetve a vezetéket használók szokásai.

Mennyi vizet és hogyan használnak, milyen tisztítószereket alkalmaznak mosáskor, mosogatáskor, tisztálkodáskor, figyelnek-e a zsírokra, olajokra, bepottyanó anyagokra, és az olyan apróságoknak tűnő tények, mint van-e lefolyószűrő (hosszú haj és szappankombó a legszuperebb okok egyike, mely dugulást okozhat), vagy nincs.

A műanyagok hihetetlen pályafutása nem véletlen!

Makromolekulákat XIX. sz. közepén állították elő legelőször. A PVC-csőtörténelem szerint az első ilyen vezetékek 1936-ban, a berlini olimpiai stadion melletti lakótelepen kerültek bevetésre. Az 1960-as évektől vált jelentőssé a PE csövek felhasználása. Manapság már nincs olyan területe életünknek, melynek ne lenne alapvető eleme a műanyag.
A szennyvíz általában

  • polivinilklorid (PVC),
  • különböző polietilén, polipropilén (PP),
  • üvegszálerősítésű poliészter (ÜPE),
  • és epoxigyanta csatornákon át csordogál a szennyvíztelepek felé.

Léteznek alacsonyabb sűrűségük okán kisebb súlyúak, illetve nehezebbek is. Elmondható, hogy vegyi anyagokkal szemben jó ellenálló képességűek.
A PVC keményebb, ámde ridegebb, mint például PE, mely „puhább”, de jobban bírja a hőt és a fizikai erőbehatásokat. Magasabb hő hatására meglágyulnak, megolvadnak, majd újra szilárd halmazállapotúakká válnak. (Kivéve a hőre keményedő műanyagokat – műgyanta, bakelit!)
Zömük remekül bírják a hideget – a belefagyott folyadék kiolvadása után visszanyerik alakjukat. (A ridegebb műanyagokról ez nem mondható el, ezek hidegben roppanhatnak.) Rosszul vezetik a hőt, így jó hőszigetelési paraméterekkel bírnak. Hőtágulási kapacitásuk a fémeknél sokkal jobb, az acéllal szemben akár húszszoros is lehet. Kopásállóságuk jelentős, és nem korrodálódnak.
A különféle makromolekulákból álló műanyagcsövek máshogy és máshogy reagálnak hőre, erőbehatásra, vegyszerekre, kiválóan alkalmazhatóak különféle csatornarendszerekhez.

***

A csatorna-csatornázás fogalom körében több bejegyzésünk is íródott. Íme néhány:

Rugalmas csatornacső
A rugalmas csatornacső a jó

Miből legyen a csatorna?

Tisztázzuk! A csatorna legyen akármiből, előbb-utóbb el fog dugulni. Ezt nem (elsősorban) Murphy, hanem a sokéves tapasztalat mondatja velem.
Duguláselhárítóként rengeteg okát, fokát tapasztaltam, mitől tömődhet, miért tömődhet, hogyan küszöböljük ki, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
A Világi Duguláselhárítás szívesen ad elméleti és gyakorlati tanácsokat azért, hogy ügyfelei minél kevesebbszer szoruljanak duguláselhárítóra, illetve minél hatékonyabban, olcsóbban oldják meg, illetve fel, akár házilag csatornáikban a gócokat.
A nap 24 órájában készen állunk, elérhetőségeink egyikén fel tudja venni velünk a kapcsolatot. Nem csak Pest megyében, hanem a környező, sőt, távolabbi megyékben is számíthat duguláselhárítási, és egyéb szolgáltatásunkra. Legyen az eltömődés Pomázon, Abonyban, Nagykőrösön, vagy Tarjánban, Csóton, Péren – számíthat ránk!
Miből legyen a csatorna?

Beton, azbesztcement, öntöttvas vagy műanyag legyen a csatorna anyaga?

Ez a körülményektől függ – ez lesz a csőválasztás és a csőfektetés dialektikája. A csatorna torna – a csatorna agytorna.
Az egyik sarkalatos „körülmény” a számtalanból a csövet befogó talaj és a cső kapcsolata. A geodéziai felmérések, a talajmechanikai, hidrogeológia szakvélemények, egyéb előkészítő folyamatok közös nevezőre hozását követve kerülhet sor a megfelelő vezeték kiválasztására. Ez persze csak egy feladatsor a rengeteg közül, hiszen nem beszélünk a csatornaágy alakjáról, mélységéről, lejtéséről, az aknákról, különféle előírásokról, képletekről…
A csatornacső anyaga lehet a hagyományos kőagyag, azbesztcement, öntöttvas, beton. A merev cső alakváltozásra képtelen, így, főleg, ha el is van öregedve, terhelésre beroggyan.
A műanyagok alkalmazásával optimális csatornarendszerek alakíthatóak ki. Rugalmasak, visszanyerhetik eredeti alakjukat, ha deformálódnak. Ennek egyik feltétele, hogy a cső ágya megfelelően legyen betömörítve. Egy rosszul tömörített rugalmas betömörítés többet árt, mint használ. Vannak kivételes esetek, melyben betonba ágyazzák a csöveket – itt a betonminőségtől függően a cső bélelt merev csőként viselkedik.
A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a műanyag aknákkal, rugalmas csövekkel épített csatornarendszernek

  • magasabb az élettartama,
  • hatékonyabb a kiépíthetősége,
  • jobb a vízzárása

A műanyag – véleményem szerint – az egyik legnagyszerűbb, egyszersmind legártalmasabb találmány, de elképzelhetetlen nélküle az élet.

***

A csatorna-csatornázás fogalom körében több bejegyzésünk is íródott. Íme néhány:

 

gyökerek a csatornából
Csatornák, csövek ellensége: gyökér

A csöveket lefektetik, ugye

A talajban történő csőhálózat kiépítésének módja, anyaga nagyban függ attól, milyen kitermelendő anyagról van szó. Teljesen más a helyzet, ha laza homokkal állunk szemben, melyet lapáttal, ásóval el lehet távolítani, mint akkor, ha mészkővel, gránittal kell megbirkózni. Előbbi eltávolításához elég a lapát, utóbbi pedig csak robbantással oldatható meg. Természetesen ez a két véglet: első az I-es, utóbbi a VII-es osztályba sorolt talaj.
A talaj (érdekességképpen) lehet pl. száraz lösz, tömör agyag, kőzúzalék, durva kavics: itt már csákány és bontórúd is szükségeltetik. Indokolt lehet már a robbantás akkor is, ha megkeményedett, sókkal kötött, palás, márgás, homokköves (stb) talajba kell a csatornát lefektetni.

A non-stop működő Világi Duguláselhárítás a robbantást kivéve talán már minden eszközt bevetett, melyet bevethetett a csatorna ágyának kiépítésében. Természetesen fő szolgáltatásunk továbbra is a dugulások elhárítása marad, hiszen ehhez kérik leginkább a segítségünket.
Előbb-utóbb minden szerelvény, alkatrész elöregedik, elhasználódik. A csatornák megrepednek, eltörnek, benövi a fagyökér, elzsírosodnak, eldugulnak…
Sokáig kivédhetőek a dugulások, de van az a probléma, mely csak csatornacserével orvosolható.

Az azbesztes eternitcsövet jobb lecserélni

Tavaly többször találkoztunk Pest megyében azzal, hogy a dugulás amiatt történt, mert eltört a régi azbesztes eternitcső, utat talált a föld, a diófagyökér, így a cső cserére szorult. Ennek azért is örülünk, mert az azbeszt környezetre, egészségre ártalmas. Maglódon, Vecsésen is volt szerencsénk lecserélni korszerűbb, ártalmatlan vezetékre a régit.

Már nem segít a duguláselhárítás sem a csöveken.
Csövezés

A szennyvízelvezetés-kezelés nem legújabb kori gond. A civilizáció, orvostudomány fejlődése, az egyre inkább elöregedő társadalmak a népesség megnövekedését eredményezik. Ezzel együtt értelemszerűen nő a szennyvíz mennyisége is, nagy terhet róva a környezetre.

A szennyvíz elvezetése

Szerencsére a szennyvíz elvezetésnek több módja is lehet már. A gravitációs szennyvízelvezetés sík vidékeken nagyon mély csatornahálózati kiépítést igényel, hiszen ezen technika lényege, hogy a gravitációt kihasználva jut el a szenny a „termelőtől” a telepig.
A folyamatos lejtés, esés érdekében átemelők segítségével magasabb aknába kerül a produktum, hogy aztán újra „eshessen”.
Mivel ez a topográfiailag kedvezőtlenebb adottságú területeken rendkívül költséges lehet, újabb, ún. (vákuumos, ill. nyomás alatti) kényszeráramoltatású szennyvízvezetéssel kísérleteznek.
A nyomás alatti szennyvíz-áramoltatás – szivattyúk segítségével –, már a felhasználónál alkalmazza a beemelő aknát, és nyomócsövön nyomja át a szennyvizet a telepig.
A vákuumos megoldás alapján központi vákuumgépház mozgatja a szennyvizet. Itt a csatornát nem szükséges mélyre ásni – közvetlenül a fagyhatár alatt vezethető.
Mindkét kényszer áramoltatás előnye, hogy kevesebb földköbmétert kell megmozgatni, és kisebb csőátmérő is elegendő, mint a régebbi megoldásoknál. Az árnyoldala: jelentősebb energiát igényel, gyakrabban szorul karbantartásra, illetve számolni kell a géppark kopásával, használódásával is.

***

A csatorna-csatornázás fogalom körében több bejegyzésünk is íródott. Íme néhány: