A kezelt szennyvíz hasznosítása

Szennyvíz hasznosulás
Trágyázás után – a szennyvíz hasznosítása

A kezelt szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt hasznosítása kézenfekvő, és előnyös megoldás. Sajnos anno beleszaladtunk néhány történetbe, mely nem igazán korrekt megoldása volt a háztartási szennyvíz kezelésének…
Bár Pest megyei duguláselhárító szakember vagyok, tevékenységem nem korlátozódik erre a megyére – sokkal messzebbre is kiszállunk, ha a duguláselhárítás megkívánja. Távolabbi duguláselhárításra utazva tapasztaltuk néhányszor, hogy az előttünk pöfögő szippantóskocsi a szennyvíztelep helyett egy-egy szántóföld földútjára kanyarodott rá…
Még a szennyvízgödrök reneszánsza idején, a kötelező csatornázások előtt voltam tanúja nemegyszer annak is, hogy a falvakban, kisebb településeken, kieső portákon a derítő tartalmát nemes egyszerűséggel a szőlőtőkék tövébe, a veteményesre szivattyúzták a háziak. Biztosan nagy répák nőttek ott…
Szó, mi szó, a talajjavítás remek alapanyaga lehet a kezelt szennyvíz és fajtái. Szakszerűen előkészítve, korrektül eljárva így lehet a teherből hasznos érték. De nagyon nem mindegy, mit, hogyan, és hova…

Környezetvédelem, talajvédelem

A környezetvédelem és a talajvédelem maximális érdekeit szem előtt tartva, a több rostán átesett szennyvíz és „társai” akkor tekinthetőek a termőföldre hasznosnak, ha nem tartalmaznak határértéket meghaladó, talajra káros toxikus anyagokat.
Szennyvízkezelésről szóló cikkünkben taglaltuk, milyen kezeléseken esik át a szennyvíz, mire többé-kevésbé kimondhatjuk rá, hogy ártalmatlan.

Valójában a lakossági szennyvíz három fajtája használható a mezőgazdasági területeken:

  • a szennyvíz,
  • a szennyvíziszap és a
  • szennyvízkomposzt.

A szennyvíz a szennyezőanyagok eltávolítása, lebontása után keletkező, a rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag tartalmú víz – szennyvíztelepek hatáskörébe tartozik.
A szennyvíziszap: biológiai, kémiai eljárással, meghatározott idejű tárolással, kémiai kezeléssel nyert iszap, szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a törvényileg maximalizált mennyiséget.
Szennyvíziszap tekintetében a hasznosítás még így is kockázatokkal jár. Nehézfémek szervezetbe jutása – bár a növényekre nem jellemző a nehézfémfelvétel, talán a kadmium felhalmozódása jelenthet problémát. A könnyen beépülő cink, réz hatása nem jár különösebb veszéllyel.
Szennyvíziszap komposzt: feljavított szennyvíziszap – a már kezelt szennyvíziszaphoz a speciális komposztáló telepeken szerves és ásványi adalékot adnak.

Mérgező vagy éltető?

Vannak azonban olyan toxikus anyagok, melyek magára a növényekre jelentenek veszélyt. Az iszap felbomlása során különféle közbülső termékek (szerves anyagok, nitrogén, foszfor) keletkeznek, melyek károsíthatják a növénykultúrát.
Az élő talajt, és a rá hatással bíró szervesanyagokat, illetve azok átalakulása során zajló nitrogénmozgást megismerve tudjuk előrevetíteni a hosszú távú hatásokat.
Hogy mikor tekinthető a szennyvíziszap megfelelőnek, azt több illetékes hatóság, szerv, szolgáltató dönti el – nem kevés pénzért.

Folytatjuk… Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt hasznosítása II.

Középpontban a szennyvíz ártalmatlanítása

Csatorna tisztítóakna
Csatorna

Manapság korszerű közműcsatorna-hálózatok, szennyvíztelepek működnek azért, hogy a szennyvíz ártalmatlanítva, és lehetőség szerint újrahasznosítva kerüljön ki a természetbe, hiszen a szennyvíz, és az általa elfertőzött bel- talajvíz nagymértékű egészségügyi kockázatot jelentenek. Úgy tűnik, szerencsére egyre felelősségteljesebben állunk hozzá a szennyvíz kezeléséhez, a környezetvédelemhez, köszönhetően a vizsgálódásnak, a tudományos fejlődésnek, a szigorú előírásoknak, büntetéseknek, és annak, hogy „eszmélünk”.

Nem volt ez mindig így!

A szennyvíz vízmosásokon, folyókon keresztül jut, jutott el a befogadó közegig. Az iparosodás, az urbanizáció egyre nagyobb kihívás elé állította a befogadó vizeket, melyekben gyakran oxigénhiány, eutrofizáció következett be, mely igen káros hatással bírt a vizek élővilágára – nem beszélve arról, amikor különféle mérgekkel szennyeznek egyes kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari létesítmények…
A szennyvízkezelés vizeink, egészségünk megóvásának alappillére. A folyékony hulladék minden korban, minden földrészen jelentős problémaforrás volt, van, lesz, főleg, ha nagy a népsűrűség, és fejlett az ipar.
Hogyan jutottunk idáig?

Párizs és a finom elegancia – no meg az utcára löttyintett szennyvíz

Az biztos, az utcára öntött fekália, vizelet és mindenféle más nem okozott gondot a duguláselhárítóknak. Okozott viszont problémát a finom úri népeknek, akik ott sétálgattak.
Különféle védelmi „módszerek” kerültek bevezetésre, például, hogy a hölgyek legyenek a falhoz közelebb, hogy az égi „áldás” véletlenül se őket érje. A becsületesebbje, mielőtt a kübli tartalmát kiöntötte volna, kikiabált, de erre rendelet is utasította.
Nem volt ritka, hogy a szenny és a hulladék többméteres magasságokat is elért.
Természetesen ez a példa az irónia kedvéért lett felhozva, hiszen ha csak ennyi lett volna…
Az 1500-as évek végén nyilvános vécéket építettek, 1739-től pedig külön illemhely várta a férfiakat és a nőket egyes éttermekben. Ez még mindig nem volt elég arra, hogy higiéniailag megfelelőek legyenek a körülmények, ezt mutatja az 1830-as években dúló kolerajárványok sora. Ez a tragédiafolyam viszont ráébresztette a városvezetést, hogy így nem mehet tovább – megkezdődött a felemelkedés!

Előbb lefedték az addig nyitott csatornákat, majd az 1850-es évektől – Haussmann báró irányítása alatt elkezdett kiépülni a ma is használatos szennyvízcsatorna-hálózat, mely röpke 30 év alatt elérte a 600 km hosszúságot.

Bécs és az ő kanálisai

Az osztrák főváros 1740-re teljesen kiépített csatornával büszkélkedhetett – Európában elsőként. Ma a bécsi szennyvízcsatorna-hálózat 2300 km hosszú.

Németország – Hamburg

Amikor 1840-ben Hamburgban leégett a régi városrész, az újjáépítésnek köszönhetően kiépítésre került egy korszerű csatornahálózat, melynek fővezetékét egy átöblítő rendszerrel is elláttak. Ezt a sikeres technológiát más városok szerte az öreg kontinensen, sőt, az Újvilágban is alkalmazták.

Moszkva csatornái

Moszkvában a XIX. sz. végén Kasztalski mérnök tervei alapján kezdték az orosz főváros csatornáit építeni.

Budapest szennyvízcsatornái

Ez megér egy külön misét – folytatjuk.
Ha honlapunkat budapesti, érdi duguláselhárító szakember elérhetősége miatt kereste fel, jó helyen jár. Ha a cél duguláselhárítás Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros irányában, kérem, ne böngéssze tovább lapunkat, hanem vegye fel a telefont, és hívjon bennünket azonnal!

***
Csatorna és szennyvíz korábban is témánk volt különböző szempontokból:

Mechanika, kémia, biológia – a profi duguláselhárító keni, vágja

Mármint a dugulás elhárításával foglalkozó szakember keni, vágja a mesterséges szennyvíztisztítás három fokozatát. Nem ragozom különösebben, de a biológiairól szeretnék mégis kicsit bővebben beszámolni, az érdekesség kedvéért.
Duguláselhárítás közben gyakran találkozunk a fekete víz bomlásának különféle fázisaival. Nagy szerencsénk van, hogy a mikroorganizmusok nem nézik, mit esznek – simán feldolgozzák a fekáliát. Nem egy eltömődéssel találkoztunk, mely már az „ártalmatlan” fázisban leledzett. Ilyenkor hepi a Világi Duguláselhárítás, hiszen a szag is teljesen más, mint egy friss produktum után.

A duguláselhárítás itt indokolt
Duguláselhárítás: összejöttek a dolgok

A szennyvíztisztító-telepek ezt az áldást használják fel. A biológiai szakaszban a szervesanyagokat mikroorganizmusokkal bontatják le. Ez történhet oxigént igénylő (aerob), és oxigént nem igénylő (anaerob) környezetben, attól függően, hogy az apró lények oxigénnel, vagy anélkül működnek.
Namármost! Ha aerob bacival van dolgunk, az oxigén bejuttatása, pótlása bizony energiát igényel. Ha ez a bontás már a befogadó vízben történik, gondoljuk csak át: ha kivonja az oldott oxigént a baci, mi marad a halaknak? Minél több szervesanyagot kell feldolgozni, annál több oxigénre van szükség. Mennyivel optimálisabb, ha anaerob mikrolények bontanak!

A duguláselhárításhoz használt szerekről

Duguláselhárítóként igyekszem tűzzel-vassal irtani a kémiai házi duguláselhárító szereket, hiszen ezek jelentősen megterhelik a környezetet. Nem kevés házi dugulásmegszüntető praktika, módszer van, mellyel éppen olyan hatékonyan, ha nem hatékonyabban lehet az eltömődések ellen harcolni.
A szennyvíztisztításnál viszont előfordul, hogy elkerülhetetlen a kémiai tisztítás. Ha mérgező anyagokat is találhatóak a vízben, a telep általában a biológiai tisztítás előtt vegyszerekkel semlegesíti azt. Logikus, hiszen később a toxikus, illetve vegyi anyagok elpusztítanák a mikroorganizmusokat.
A kémiai „takarítást” csak nagyon indokolt esetben végzik – borsos ára van.
A speciális kémiai tisztítás azonban jó ugródeszka a szennyvíz karrierjének, hiszen az így megtisztított víz remekül újrahasznosítható, pl. fűtőrendszer-vízként.

Valamit visz a víz

Azt suttogják duguláselhárítási berkekben, hogy a hazai trutyi kábé harmada (!) nem kerül a csatornába. A szennyvíz egy része tisztítatlanul hömpölyög a befogadó vízbe, és terheli, fojtja a hazai vizek élővilágát. Körülbelül egytizede csak mechanikai takarításon megy át, úgy harminc százalék már biológiai rásegítést is kap, és csak egy-két százaléknyi szennyvíz jut kémiai tisztításhoz.
Bizony, a Dunán sem mindig hajó, és dinnyehéj úszik…

Szennyvíziszap-pakolás – hova pakoljuk a trutyit?

Környezetvédelmi szempontból aktív és passzív vízvédelemről beszélünk. Aktív a szennyvíz tisztítása, újrahasznosítása, a leghatékonyabb technológiák alkalmazása, többek mellett. Passzív a szétszórás, hígítás, hogy csak két módot említsek.
Duguláselhárítóként és magánemberként is megdöbbenek azon, amikor egy-egy eldugottabb településen, a dugulás megszüntetése közben kiderül, hogy a házigazda a veteményesre engedi az összegyűjtött szennyvizet… Nehéz szó nélkül elmenni az ilyen mértékű környezetszennyezés mellett. Természetesen nagyfokú diplomáciai érzékkel, duguláselhárítás közben meg lehet említeni „ezt-azt”, hogy az ilyesmi ne forduljon elő.

A természetes vizek aktív védelmének hangsúlyos módja az újrafelhasználás

Ez képes az ipari, illetve egyes mezőgazdasági ág vízigényét kielégíteni. Az újrahasznosítás nem csak azért remek, mert a szennyvíz nem terheli természetes vizeinket, hanem mert nem is von el onnan újabb köbmétereket a gyártástechnológia során szükséges vízpótlás okán.
A szennyvízmennyiség redukálásának legsarkalatosabb eleme új, környezetbarát technológiák kidolgozása, igénybevétele, amikor is nem keletkezik hulladék, illetve azok szintén újra felhasználhatóak.
Nem szüntetik meg az alapproblémát, de tehermentesítik a befogadó vizeket, ha passzív védelmet alkalmaznak, pl.: szétszórják, hígítják, illetve a befogadó víztől távol tartják a szennyvizet (tárolják).
Egy-egy nagyobb mértékű dugulás elhárításánál meglepő, mennyi fekália, papír, ez-az bukkan a felszínre. Nem is gondolnánk, egy kéttagú család milyen nagy mennyiségű szennyvizet „termel”.
A „befogadók” azok a felszíni vizek, illetve talaj, melyben a tisztított, vagy tisztítatlan szennyvízkarrier véget ér. Itt elsődleges szempont, milyen öntisztulási kapacitással bír az adott környezet.

Az öntisztulás lehetőségei

Az öntisztulás során biológiai, vegyi események zajlanak a befogadó vízben. A fotoszintézis közrejátszik a szervesanyag-bontásban, ártalmatlanításban. Itt megint belép az oxigén, hiszen a mikroorganizmusoknak oxigénre van szüksége. A szerves anyag remek keltető, szaporító közeg a baktériumok számára, melyek fénysebességgel szaporodnak el ebben a Kánaánban. Minél többen vannak, annál több oldott oxigénre van szükségük – bingó!, csökken a víz oxigéntartalma, döglenek a halak, csigák, férgek, pusztul a vízi élővilág. Ha a befogadó víz öntisztulása tökéletes, akkor a mikroorganizmusok (egysejtűek, rákok, férgek) felzabálják a szerves anyagot – probléma megoldva.

Az oxigén a légkörből pótlódik. Ha azonban a víz túlterhelődik szennyvízzel, az oxigént felemészti a trágyabontás, és az élőlények megfulladnak, elpusztulnak, még inkább növelve a szerves anyag-tartalmat. A tavak öntisztulási tehetsége szerény. A folyók, tengerek sokkal alkalmasabbak a bontásra.
Ha a befogadó közeg a talajfelszín (általában öntözésre az alacsonyabb minőségű tisztított szennyvizet használják), megvizsgálják annak vízvezető, áteresztő képességét. Figyelembe veszik a növénykultúrát. Hazánkban magas minőségi követelményeknek kell megfelelnie az öntözővíznek, ezért a tisztított szennyvízzel való öntözés nem bevett szokás. Pedig annak környezetvédelmi szempontból (is) nagy haszna lenne.
A Világi Duguláselhárítás szívügyének tekinti, hogy a szennyvíz bejárja karrierjét, azaz folyamatosan része legyen a víz körforgásában, minél kevesebb megterheléssel, legyen az mennyiségi, vagy minőségi terhelés.

***

Előző részek:

Szennyvíz doktorok 3. – a duguláselhárítás magasiskolája

Szennyvíz doktorok 2. – a duguláselhárítás magasiskolája

Szennyvíz doktorok 1. – a duguláselhárítás magasiskolája