Mechanika, kémia, biológia – a profi duguláselhárító keni, vágja

Mármint a dugulás elhárításával foglalkozó szakember keni, vágja a mesterséges szennyvíztisztítás három fokozatát. Nem ragozom különösebben, de a biológiairól szeretnék mégis kicsit bővebben beszámolni, az érdekesség kedvéért.
Duguláselhárítás közben gyakran találkozunk a fekete víz bomlásának különféle fázisaival. Nagy szerencsénk van, hogy a mikroorganizmusok nem nézik, mit esznek – simán feldolgozzák a fekáliát. Nem egy eltömődéssel találkoztunk, mely már az „ártalmatlan” fázisban leledzett. Ilyenkor hepi a Világi Duguláselhárítás, hiszen a szag is teljesen más, mint egy friss produktum után.

A duguláselhárítás itt indokolt
Duguláselhárítás: összejöttek a dolgok

A szennyvíztisztító-telepek ezt az áldást használják fel. A biológiai szakaszban a szervesanyagokat mikroorganizmusokkal bontatják le. Ez történhet oxigént igénylő (aerob), és oxigént nem igénylő (anaerob) környezetben, attól függően, hogy az apró lények oxigénnel, vagy anélkül működnek.
Namármost! Ha aerob bacival van dolgunk, az oxigén bejuttatása, pótlása bizony energiát igényel. Ha ez a bontás már a befogadó vízben történik, gondoljuk csak át: ha kivonja az oldott oxigént a baci, mi marad a halaknak? Minél több szervesanyagot kell feldolgozni, annál több oxigénre van szükség. Mennyivel optimálisabb, ha anaerob mikrolények bontanak!

A duguláselhárításhoz használt szerekről

Duguláselhárítóként igyekszem tűzzel-vassal irtani a kémiai házi duguláselhárító szereket, hiszen ezek jelentősen megterhelik a környezetet. Nem kevés házi dugulásmegszüntető praktika, módszer van, mellyel éppen olyan hatékonyan, ha nem hatékonyabban lehet az eltömődések ellen harcolni.
A szennyvíztisztításnál viszont előfordul, hogy elkerülhetetlen a kémiai tisztítás. Ha mérgező anyagokat is találhatóak a vízben, a telep általában a biológiai tisztítás előtt vegyszerekkel semlegesíti azt. Logikus, hiszen később a toxikus, illetve vegyi anyagok elpusztítanák a mikroorganizmusokat.
A kémiai „takarítást” csak nagyon indokolt esetben végzik – borsos ára van.
A speciális kémiai tisztítás azonban jó ugródeszka a szennyvíz karrierjének, hiszen az így megtisztított víz remekül újrahasznosítható, pl. fűtőrendszer-vízként.

Valamit visz a víz

Azt suttogják duguláselhárítási berkekben, hogy a hazai trutyi kábé harmada (!) nem kerül a csatornába. A szennyvíz egy része tisztítatlanul hömpölyög a befogadó vízbe, és terheli, fojtja a hazai vizek élővilágát. Körülbelül egytizede csak mechanikai takarításon megy át, úgy harminc százalék már biológiai rásegítést is kap, és csak egy-két százaléknyi szennyvíz jut kémiai tisztításhoz.
Bizony, a Dunán sem mindig hajó, és dinnyehéj úszik…

Szennyvíziszap-pakolás – hova pakoljuk a trutyit?

Környezetvédelmi szempontból aktív és passzív vízvédelemről beszélünk. Aktív a szennyvíz tisztítása, újrahasznosítása, a leghatékonyabb technológiák alkalmazása, többek mellett. Passzív a szétszórás, hígítás, hogy csak két módot említsek.
Duguláselhárítóként és magánemberként is megdöbbenek azon, amikor egy-egy eldugottabb településen, a dugulás megszüntetése közben kiderül, hogy a házigazda a veteményesre engedi az összegyűjtött szennyvizet… Nehéz szó nélkül elmenni az ilyen mértékű környezetszennyezés mellett. Természetesen nagyfokú diplomáciai érzékkel, duguláselhárítás közben meg lehet említeni „ezt-azt”, hogy az ilyesmi ne forduljon elő.

A természetes vizek aktív védelmének hangsúlyos módja az újrafelhasználás

Ez képes az ipari, illetve egyes mezőgazdasági ág vízigényét kielégíteni. Az újrahasznosítás nem csak azért remek, mert a szennyvíz nem terheli természetes vizeinket, hanem mert nem is von el onnan újabb köbmétereket a gyártástechnológia során szükséges vízpótlás okán.
A szennyvízmennyiség redukálásának legsarkalatosabb eleme új, környezetbarát technológiák kidolgozása, igénybevétele, amikor is nem keletkezik hulladék, illetve azok szintén újra felhasználhatóak.
Nem szüntetik meg az alapproblémát, de tehermentesítik a befogadó vizeket, ha passzív védelmet alkalmaznak, pl.: szétszórják, hígítják, illetve a befogadó víztől távol tartják a szennyvizet (tárolják).
Egy-egy nagyobb mértékű dugulás elhárításánál meglepő, mennyi fekália, papír, ez-az bukkan a felszínre. Nem is gondolnánk, egy kéttagú család milyen nagy mennyiségű szennyvizet „termel”.
A „befogadók” azok a felszíni vizek, illetve talaj, melyben a tisztított, vagy tisztítatlan szennyvízkarrier véget ér. Itt elsődleges szempont, milyen öntisztulási kapacitással bír az adott környezet.

Az öntisztulás lehetőségei

Az öntisztulás során biológiai, vegyi események zajlanak a befogadó vízben. A fotoszintézis közrejátszik a szervesanyag-bontásban, ártalmatlanításban. Itt megint belép az oxigén, hiszen a mikroorganizmusoknak oxigénre van szüksége. A szerves anyag remek keltető, szaporító közeg a baktériumok számára, melyek fénysebességgel szaporodnak el ebben a Kánaánban. Minél többen vannak, annál több oldott oxigénre van szükségük – bingó!, csökken a víz oxigéntartalma, döglenek a halak, csigák, férgek, pusztul a vízi élővilág. Ha a befogadó víz öntisztulása tökéletes, akkor a mikroorganizmusok (egysejtűek, rákok, férgek) felzabálják a szerves anyagot – probléma megoldva.

Az oxigén a légkörből pótlódik. Ha azonban a víz túlterhelődik szennyvízzel, az oxigént felemészti a trágyabontás, és az élőlények megfulladnak, elpusztulnak, még inkább növelve a szerves anyag-tartalmat. A tavak öntisztulási tehetsége szerény. A folyók, tengerek sokkal alkalmasabbak a bontásra.
Ha a befogadó közeg a talajfelszín (általában öntözésre az alacsonyabb minőségű tisztított szennyvizet használják), megvizsgálják annak vízvezető, áteresztő képességét. Figyelembe veszik a növénykultúrát. Hazánkban magas minőségi követelményeknek kell megfelelnie az öntözővíznek, ezért a tisztított szennyvízzel való öntözés nem bevett szokás. Pedig annak környezetvédelmi szempontból (is) nagy haszna lenne.
A Világi Duguláselhárítás szívügyének tekinti, hogy a szennyvíz bejárja karrierjét, azaz folyamatosan része legyen a víz körforgásában, minél kevesebb megterheléssel, legyen az mennyiségi, vagy minőségi terhelés.

***

Előző részek:

Szennyvíz doktorok 3. – a duguláselhárítás magasiskolája

Szennyvíz doktorok 2. – a duguláselhárítás magasiskolája

Szennyvíz doktorok 1. – a duguláselhárítás magasiskolája

 

Duguláselhárítás és Csatornázás Pándon

Pánd község Pest megye középső részén, a Nagykátai kistérségben található.
Irányítószám: 2214
Körzethívószám: 29
Teljes népesség: 2034 fő
Pánd a Gödöllő-Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápió vidék szélén, egy völgyben fekszik. A községet három hely fogja közre, az Őrhegy, a Dobos-hegy és a Montágh-hegy.  Pánd a Közép- magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez tartozik, a területén négy forrás is található, amelyek a Pándi-patakban futnak össze, majd pedig a Tápió vizét táplálják.
A falut először 1275-ben említik meg oklevélben.
A település a nevét egy besenyő származású férfiról kapta, aki a mai Pánd területének volt a birtokosa, innen eredeztethető a falu neve. Pánd jelentése: Örs.
Pánd a XVIII. században élte fénykorát, mivel a rohamosan fejlődő iparosság nagy lendületet adott a falunak, eközben a föld szerepe is megnőtt a gazdaságban.
Pánd lakosságából többen is harcoltak az 1848-49-es forradalom idején.
A falu községházát 1902-ben építették fel, az egykori Szilassy-kastély helyén pedig 1912-ben építették fel a Pándi Általános Iskolát.

Szennyvíz csatorna történelem

A Tápió menti térség szennyvízcsatorna-ellátottság szempontjából az ország egyik kiemelten hátrányos helyzetű térsége volt, ezért a Tápió-vidék települései úgy döntöttek, hogy a térség csatornázását közösen kívánják megoldani. A projekt területén 2 város (Nagykáta, Tápiószele) és 18 község (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) helyezkedik el.
Ebből csak Nagykáta és Tápiószentmárton rendelkezett csatornahálózattal és szennyvíztisztító teleppel, a többi településen a szennyvizeket jellemezően házi szikkasztókban gyűjtötték. Pályázatuk az Európai Bizottság elé került, amelyet az 2011-ben jóváhagyott. A projekt tartalmazta 20 település, több mint 27.000 háztartás életét megkönnyítő 780 km hosszú csatornahálózat kiépítését, 4 új szennyvíztisztító telep és egy komposztáló létesítését, emellett megkétszerezik a meglévő nagykátai szennyvíztisztító telep kapacitását is. Az előkészítési munkálatokat még 2011-ben megindította a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, és 2012-ben több csatornázási beruházással foglalkozó cégnek és szakembernek feladva a nagy volumenű, határidős feladatot aláírták a kivitelezési szerződéseket. 2013 februárjában indult meg a szennyvíz csatornázási munkálatok I. üteme.
A jelenlegi készültség alapján valószínűsíthető, hogy 2014 szeptemberére elkészülnek a teljes csatornahálózattal, ezzel is megkönnyítve a lakosok mindennapjait, és egy kicsit kevesebb munkát biztosítva ezzel a csatornázási és duguláselhárítási szakembereknek is.
Pánd honlapján folyamatosan tájékoztatják a lakosságot, hogy a településen mikor és hol folynak a csatornázási munkálatok.

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat