Vízvezetékrendszerek tisztítása

Bemelegítésnek nézzük meg, milyen az, amikor egy nagynyomású vízvezeték szinte felrobban (az útesttel együtt) a szennyvízcsatornában zajló munkák miatt.

Nem tartozik kifejezetten a profilunkba, de a duguláselhárítás témakörébe illik a fűtésrendszerek és az ivóvíz vezetékek átmosása is.

Vízvezeték tisztítás kicsiben

Ha a lakásunkban, otthonunkban szeretnénk a belső rendszert átmosni, többféle lehetőségünk van.
Ha felújítunk, érdemes inkább az egész rendszert lecserélni, hiszen a vízvezeték az otthonunk egyik fő „érköre”, és nincs az a vezeték, melyet a legpöpecebb mosással olyan mértékben renoválni lehet, mint egy új esetében.
Ha nem bontunk, csak tisztítunk, vízkőtelenítünk, és a mechanikai, vagy vegyszeres mosást választjuk, ez költséghatékonyabb. Viszont csak a hibátlan hálózat esetében alkalmazható, neki se álljunk, ha csepeg, csorog, korrodált…
Természeten a vegyszeres tisztítást mindig alapos tisztavizes mosásnak kell követnie!

A pelyhes ivóvíz – nézzük nagyban

A szolgáltató, pláne a fogyasztó is a szívéhez kap, amikor bejelentés érkezik, hogy „pelyhes ivóvíz” folyik a csapból, vagy legalábbis kétes tisztaságú. Ez a „kétes tisztaság” szerencsére jobbára csak vizuális kívánnivalót hagy maga után, de így is jogos a jelzés.
A vízvezeték-szennyeződések oka lehet fizikai, kémiai, és biológiai. A vízvezetékekben szinte sosincs folyamatos áramlás. A cső átmérőjének okán az áramlás nem éri el azt a kívánt mértéket, melyben ne rakódna le a vízvezetékcső falára a keresztmetszetet egyre jobban beszűkítő góc.
Az ivóvíz tisztaságára hazánkban szigorú előírások, kormányrendelet vonatkozik, így minden problémára protokolláris szabályok passzolnak, hiszen bármilyen aprónak tűnő panasz mögött ott rejtőzhet egy lavina. Itt is, mint egyéb duguláselhárítási metódusoknál alap a megelőzés. Elsősorban a vízkezeléssel, illetve a már kialakult lerakódások mielőbbi megszüntetésével.
Bevált gyakorlat a vízvezeték átöblítése megspékelve oxigénnel, mondván, ezzel „extra” áramlások hozhatóak létre, hatékonyabb a mosás. Ez azonban a fentebb említett elégtelen csőátmérő miatt elégtelen áramlási sebességet eredményezhet. Nem beszélve arról, hogy a bennrekedt levegő a vezetéknek sem tesz jót, illetve a bekerült levegő remek oxigénforrás az aerob baktériumtörzseknek.
A vegyszeres eljárások sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ráadásul a vegyszeres csatornatisztítás közben keletkezett környezetkárosító anyagok ártalmatlanítása költséges mulatság.
Ágyúval verébre nem lövünk – a WOMA beltéri vízvezetékbe sem való!
A nagynyomású hidraulikus eljárás (WOMA) szintén nem optimális a tekervényes, vékonyabb-vastagabb átmérőjű csövek átöblítésére, pedig ez félelmetesen hatékony fegyver a megfelelő terepen, például az épületen kívüli szennyvízvezeték tisztításánál.
Márpedig a vízvezetéket tisztítani muszáj!
A vízvezetéket tisztítani muszáj, kétség nem fér hozzá. Ideális megoldás, ha mechanikai eljárással választjuk le a vízvezeték felrakódásait. Ez a tisztítóeszköz mozgásától függően lehet

  • forgatott
  • és vontatott (rövid vezetékek esetében),
  • illetve hidraulikus (hosszabb vezetékeknél).

A kitisztított hálózatot fertőtlenítés után többféle ellenőrzésnek is alávethetik (fizikai, kémiai, biológiai).
Az egyre fejlettebb technikák, technológiák azt feltételezik, hogy csettintésre folyik a pohárba, kádba, vécébe a tiszta víz, pedig nem…
Vigyázzunk a vízre – nekünk itt a Kárpát-medencében egyelőre szerencsénk van…

Ólom csatornavezeték

Példaként kénytelen vagyok ismét előcitálni a régebbi építésű bérházakat, panelházakat, hiszen itt nagyobb arányban fordul elő az ólom csatornavezeték (szennyvíz/ivóvíz), mint másutt.

Az épületek – tartószerkezeti tekintetben – simán bírnak száz évet is, nem szorulnak különösebb felújításra. Ám a másodlagos rendszerek (nyílászárók, gépészet, villamosság, víz-, szennyvízvezetékek) 30 év alatt taccsra mennek. Egy tömbház esetében például a szennyvízvezeték (mondom éppen a szennyvíz elvezetését, hogy stílusosak legyünk, hiszen számunkra a lefolyók, a duguláselhárítás a legrelevánsabb téma) cseréjére csak akkor van reális esély, ha helyrehozhatatlan károkat okoz a szétmaródott, elporladt, eltörött szennyvízcső. Itt szinte folyamatos az eltömődés, és szivárgás – egészségtelen, gusztustalan, és nehezen orvosolható gondokat okoz(hat).

Más történet, de passzol: gondoljunk bele! Az évek során a különböző okok miatti szerelés, szerelvényezés (lakásfelújítás, dugulás, csőtörés, csőcsere) során hány és hány szakember (és hobbista…) javított, hárított, toldott-foldott, kötött? Ahány kor, annyiféle anyag, ahány szakember, annyiféle módszer… Duguláselhárító legyen a talpán, aki seperc kibogozza, honnan, mi, hova, miből, és miért! Duguláselhárítás során szereltünk már olyan csőlabirintust, hogy a Minotaurus is megirigyelné!

Vegyük például Pest megyét, Fejér megyét, és a nagyobb településeket – Budapest,  ÉrdSzékesfehérvárDunaújvárosGyőrTatabánya ahol rengeteg a bérház; nem ritka, hogy ólomból készült csövekben folydogál el, le a szennyvíz. Itt igazán izgalmas a duguláselhárító szakember munkája, a megoldás pedig bonyolultabb, hiszen az acélspirállal végzett lefolyótisztítás az ólom szennyvízcsőben külön fogalom – igazi kutyaszorító.

Bedugult ólomlefolyó: csőben a pác

Az ólom ravasz kópé! Képlékeny. Az acélspirál (csőgörény) kemény. A tapasztalatlan duguláselhárítót bizony, kellemetlen meglepetés fogja érni… Vagy beszorul a spirál, nem tudja kihúzni a szerszámot miután megforgatta azt, vagy/és kilyukad „bónuszként” a szennyvízvezeték. A felmelegedett cső és spirál ugyanis szinte összeforr a képlékennyé vált ólomcsővel, illetve a kemény spirálszálak, és az agresszív forgás kilyukaszthatja azt.

Szennyvízvezetéknél még istenes, ha ólomból van!

De mi van, ha az ivóvíz ólomvezetékben nyomul? Hát… az ólom hosszú távon, nagyobb mennyiségben (nem kell több kilóra gondolni) mérgező lehet. Ne gondoljunk hirtelen halálra, azért ennyire nem egyszerű (szerencsére)! A Fővárosi Vízművek rengeteg ólom bekötővezetéket kicserélt, de ettől a Vízművek hatáskörén kívül eső alap-, felszálló-, és egyéb vezetékek nem manifesztálódnak át maguktól…

A víz élelmiszer, ezért különös tekintettel vizsgálják a minőségét. De otthonunkban nem áll minden csap mellett ellenőr, aki ügyel a saját, „privát” vizünkre.

Nem kell pánikba esni! Ha gyanúnk van rá, hogy ólomvezetéken át kapjuk a napi betevő H2O-t, folyassuk kicsit, mielőtt fogyasztjuk. Mindenképpen javasolt kicseréltetni az ólomból készült vízvezetéket, szennyvíz-vezetékeket!

Halásztelek

Halásztelek Pest megyében, a Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút felől Lakihegyen át közelíthető meg.

  • Irányítószám: 2314
  • Körzethívószám: 24
  • Teljes népesség: 9183 fő

A település egész múltjában fontos szerepet játszott a Dunához való közei fekvése. A honfoglalás korában őseink a területet nyári szálláshelyként használták, az egész Csepel-szigettel együtt. A megélhetést elsősorban a halban gazdag Duna és mellékvizei biztosították, de később, a XII. században a mezőgazdaság is fellendült, mivel felfedezték, hogy a talaj kifejezetten kedvező a termesztéshez.

Később a török uralom és az egyre többször kiáradó folyó mind hozzájárultak a település elnéptelenedéséhez.
Majd az 1800-as évek második felében a település lélekszáma lassacskán emelkedni kezdett, az akkori elnevezése – Hermina-major – Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről nevezte el a birtokát. A fejlesztéseket támogató tulajdonos egy vízművet létesített a Dunán, amelyhez öntözőrendszert kapcsolt, így tette öntözhetővé a területet. Emellett még egy folyóvizet átemelő szivattyúházat is létrehozott, amelynek emlékromjai a mai napig megtalálhatóak a Duna partján. A népesség jelentősen emelkedni kezdett a háborús években, 1949-re elérte az 1401 főt. Egyre sürgetőbb lett, hogy önálló település legyen és különváljon Tököltől, így a Halásztelek nevet kapva, ezt 1951. május 23-án nyerte el.
Megalakult a Halásztelek Ivóvíz elnevezésű Társulat, és ennek nyomán folyamatos fejlesztések történtek. Közkutakat és tűzcsapokat telepítettek, megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötését, elkezdték kiépíteni a csatornahálózatot is, melynek eredményeképpen lehetőség volt a lakótelepek építésére is.
Halásztelek
2008. július 1-jén városi rangot kapott.

2009-ben létrejött egy Társulás, Tököl, Szigethalom és Halásztelek önkormányzatának részvételével, amely a Környezet és Energia Operatív Program keretében kívánták megvalósítani a Tököli szennyvíztisztító kapacitásbővítését és technológiai fejlesztését. A pályázatok többlépcsősek és a tervezési szakasz még folyamatban van. A projekt előreláthatólag több mint 14 ezer háztartást és közel 46 ezer lakost érint majd a Társulás térségében. Céljaként a Natura 2000-es védelem alatt álló Duna folyam és egyben teljes ökoszisztémájának védelme, valamint a vízminőség javítása.
A lakossági szennyvizek kezelése olyan valós igény, mely összhangban áll a környezeti fenntarthatósággal.

Érdekességképpen megemlíteném, hogy a község mellett egy kútfúrás során jégkori vizet találtak, amely Európa legtisztább természetes vizének számít, és a megfelelő vizsgálatok után ásványvízként forgalmazható.

*****

Települések vízügyeiről korábban:

Ecser: a budapesti gerincvezetéken

Csatornázás – duguláselhárítás Abonyban

Dabas: csatornázás, duguláselhárítás

Csatornázás Cegléden