Szívderítő a derítő?
Tűnődések a szennyvízkezelés módjairól – természetesen a duguláselhárítás háttereként és a duguláselhárító szemüvegén át. Célkeresztben a derítő.
A tiszta víztől a szennyezettig – mit találtak ki eleink?
Bár a Földön több ezer éves példákat is találtak a régészek a vízellátás és a szennyvízelvezetés csatornával történő megoldására, a mai Magyarország területén a római korban építették meg az első hasonló létesítményeket. Több korabeli példa mellett ismerjük Savaria, vagyis Szombathely elődtelepülésének 25 kilométernyi vízvezetékét, ami zárt csatornában továbbította a tiszta forrásvizet a város lakóinak.
Tehát a nagyobb településeken viszonylag könnyen öntöttek tiszta vizet a poharakba, azonban a szennyvízzel minden kultúrának meggyűlt a baja. A megoldás általában az volt, hogy – ha egyáltalán összegyűjtötték – egyes lakások és a közösen használt árnyékszékek, illemhelyek, valamint a fürdők elhasznált vizét a közeli folyóba, tóba vagy a tengerbe vezették. A természetes baktériumközösség pedig összefogott és eltüntette az emberi anyagcsere rút termékeit.
Igen ám, de a római kori Európában kevesebben élhettek, mint ma mondjuk Németországban! Nincs az a baktériumközösség, ami azzal a szennyvízmennyiséggel, amit ma termelünk, megbirkózna. Vagyis mást kellett kitalálnunk, a szennyvíztisztítást. Viszont ehhez össze kell gyűjtenünk a már felhasznált és szennyezett vizet. Erre alapvetően két megoldás van.
- A szennyvízcsatornahálózat és a tisztítóművek kiépítése.
- A házak, lakások, nyaralók mellett emésztőgödrök, szennyvízderítők, -szikkasztók vagy házi szennyvíztisztítók építése, valamint mindezek tartalmának összegyűjtése és szennyvíztisztítókban történő feldolgozása.
Mi sem természetesebb: csatlakozzunk a szennyvízhálózatra!
Kies, vagyis lelket gyönyörködtető kis hazánkban már 1948-ban 10%-os volt a csatornázottság. A kétezerhúszas esztendők végére a települések kétharmadán (66%) volt legalább százméternyi szennyvízcsatorna Magyarországon. 2018 végére a lakások 81,7%-a rendelkezett csatornabekötéssel, és további 8,1%-nak lenne erre lehetősége, ám valamilyen ok miatt még nem kötött rá a hálózatra.
Számos kis lélekszámú településen viszont, a csatornázás nagy költségei miatt igen kicsi az esély a hálózati csatlakozásra. A lakások 8,2%-a sorolható ide. Szinte semmi esély a kanalizációra egyes üdülőterületeken, nem beszélve a szőlőhegyek, kiskertek kisebb-nagyobb építményeinek ellátottságáról. Vagyis sajnos a logikus lépés, a csatornabekötés lényegében elérhetetlen számos magyarországi ingatlantulajdonosnak. Ők kénytelenek emésztőgödröt vagy házi szennyvíztisztítót építeni.
Milyen szempontok szerint építsünk (egykamrás) emésztőgödröt?
Az emésztőnek vagy derítőnek zárt rendszerűnek kell lennie (víz se’ ki, se’ be…), ahonnan az összegyűlt szennyvizet rendszeresen el kell szállíttatnunk egy közeli szennyvíztisztító telepre. A szennyvíznek a tartályból nem szabad kijutnia – bár sajnos erre sokan legyintenek még manapság is. A sokévtizedes „jólvanazúgy” felfogás jegyében számtalan helyen építették a derítőt kiüthető téglával vagy összetörhető sörösüveggel a betonozott aljzatban…
Az esetleges ellenőrzés után aztán megnyitották az utat a talajszennyezés előtt, ami iszonyatos mértéket ölt országunkban – bár a gondok jelentős részben ipari eredetűek. De hiába minden, ezek a megoldások előbb-utóbb eldugulnak, néha a legváratlanabb időpontban keserítve meg a tulajdonosok életét, kikényszerítve valamilyen tartósabb megoldást.
Hányféle lehet az egykamrás?
Többféle megoldást alkalmaznak napjainkban az egy üregből álló emésztőgödör kivitelezésénél. A költségek a néhány százezertől a milliós tételekig terjednek, függően a tartály térfogatától (ami jelentősen befolyásolja a szippantások gyakoriságát), elhelyezésétől, a talajviszonyoktól és a munka összetettségétől.
- Téglából, zsalukőből felfalazott, bevonattal vízzáróvá tett derítő.
- A kész vasbeton tartály is stabil megoldás lehet.
- Bármilyen eredetű acéltartály, esetleg kiérdemesült tartálykocsik fémtartálya.
- Földbe telepíthető műanyag tartályokkal is sokan oldják meg a derítő építését. Vannak kifejezetten erre a célra készített, gondosan kivitelezett tartályok. Ám vegyszert használó üzemekben, borászatokban kiselejtezett tárolóedényekkel is sokan próbálkoznak. A használt tartályok ára elég magas, ráadásul ezekhez is szükséges beton alap, illetve gondoskodni kell arról, hogy a föld ne nyomja be a tartály oldalát. Az igen elterjedt, egy köbméteres tárolókat ezen túl a szippantóautó nagy szívóereje könnyen károsíthatja.
A vízzáró kivitelezésnek persze van egy hátulütője: amint megtelik, időben kell hívni a szippantós szolgáltatót! A kapható por és folyékony állagú baktériumkultúrák segíthetnek persze a szennyvíz lassú tisztulásának gyorsításában, a tartály elzsírosodásának megakadályozásában, de a szennyvíz térfogata érdemben nem változik. Ám ezek a megoldások jelentősen csökkentik a dugulás kialakulásának lehetőségét.
Kétkamrás emésztőgödör
A fejlettebb megoldás, a két részből álló derítő átmenet a legkorszerűbb módszerek irányában. Az első kamrában a beérkező szennyvíz ülepedése zajlik, különválnak a különféle sűrűségű részek. A második zónába már szűrt vizet továbbít a rendszer, aminek tisztulását baktériumokkal gyorsíthatjuk. A bomlási folyamatok előrehaladásával párhuzamosan halad tovább a víz a szivárogtató mező felé, ahol homok, kavics és aktív szén segítségével válik talajbaráttá, vagyis szennyződésektől mentessé a folyadék. Természetesen az első kamra időnkénti szippantására itt is szükség van.
A házi szennyvíztisztító
A házi szennyvíztisztítók műanyag tartályai extra merevítéssel rendelkeznek, jól bírják a föld nyomását. Az ilyenfajta tartályok házilag nem elhelyezhetők, cserében minőségellenőrzött alkotóelemekre, s forgalmazóik professzionális kivitelezői munkájára számíthatunk. A több kamrából álló szerkezetek baktériumok segítségével érik el, hogy csak néhány évente szükséges szippantatnunk. Ezek az eszközök a folyamat végén a tisztított vizet homok- illetve kavicságyon átszűrve nyeletik el a talajban. Lényeges, hogy komoly odafigyelést igényel a házi tisztítóművek működtetése, alkalmilag használt ingatlanokhoz kevésbé ajánlott a beszerelésük.
Mit tehet hozzá mindehhez a duguláselhárító?
Vélhetőleg nem tévedünk, hogy akármelyik szennyvízelhelyezési módszert is választotta a lehetőségeihez képest, Ön szeretne nyugodtan élni.
Ehhez a Világi Duguláselhárítás annyival járulhat hozzá, hogy ha mégis gondja van a szennyvízzel, a házában vagy lakásában keletkező bármely dugulással, ránk számíthat! Miképpen a csatornázásban is.
Elolvasára ajánlom:
