A Nagy Csatorna-sztori – 1.

Dugulásos duguláselhárítás

Üdv!

Blogunk célja olyan köztudott, illetve „köztudatlan” érdekességek, tények, infók átadása, melyek így vagy úgy, de kapcsolódnak a duguláselhárításhoz.
De nem csak ahhoz, hanem a vízvezeték szereléshez, csatornaépítéshez, csatornatisztításhoz, kamerás csővizsgálathoz, vízszivárgás helyének megkereséséhez, nyomvonal megállapításához, vízszivattyúzáshoz (legyen az csapadékvíz, csőtörés, árvíz).

Természetesen ez nem véletlen, hiszen cégünk nem kizárólagosan a dugulásokat szünteti meg, vállal egyéb, a duguláselhárításhoz nem kapcsolódó megbízást is. Ennek prózai oka van: minél több mindenhez ért, minél több kvalitással bír egy (alapvetően) „duguláselhárításban utazó” csapat, annál megbízhatóbban, pontosabban, gyorsabban, „döcögésmentesebben” el tud végezni egy-egy komplexebb feladatot, legyen egy kedvezőtlen csatornalejtés megoldása, vagy egy új ház felépítése.
Mi az egyik alapvető dolog egy házépítésnél? Hát persze, hogy a sör! Igen, a tető. Igen, a falak… Ne folytassák! Elárulom, hogy a csatornára gondoltam. Létezhet ház szennyvízcsatorna nélkül? Ha azt mondják, nem, akkor tévednek. Miért ne létezhetne?! Az más kérdés, hogy csatorna nélkül…
Kezdjük hát egy laza csatornatörténeti sorozattal!

Azt, hogy csatorna márpedig kell, megmondták már a régi görögök, rómaiak is. Igaz, nem volt mindenféle méretű, fajtájú, formájú, anyagú, készen kapható csatorna (és nem volt spirálos kézis (jóféle csőgörény), spirálos gépis, magasnyomású csatornamosós – Woma – vákuumos, vegyszeres, satöbbis duguláselhárítás). Nem volt hét nyelven beszélő, kakkantás használat közben erdei zajokat lejátszó, arannyal futtatott porcelánklozet (hogy a legextrémebb toaletteket említsem, mellyel találkoztam duguláselhárítóként), Schell szelepes öblítés, bidé… Volt viszont ásóbot, bokor, patak a kezdet kezdetén. Nem is volt szükség duguláselhárítókra. Viszont gyakran léptek oda, ahova nem kellett volna…

Meg fognak lepődni, az ember milyen régen ráébredt, hogy szennyvízcsatornára márpedig szükség van! A városiasodás (kulcsszavakban; őskor: vadászó, gyűjtögető – újkőkor: nomád állattartás, növénytermesztés – letelepedések, növekvő élelmiszer mennyiség, magántulajon – élelmiszer felesleg – társadalmi tagozódás – falvak – városok – városállamok) miatt nem lehetett már csak úgy kiszaladni a bokor mögé, ráadásul az egyre több ember egyre több szennyel járt… Nem várhatták meg, míg elborítja őket, meg kellett oldani a fekália és a vizelet eltüntetését, hiszen a kezeletlen „végtermék” nem csak büdös, hanem veszélyes is!
Bizony, az olyan egyszerűnek tűnő feladvány, mint a szennyvízelvezetés, több évezreden keresztül, és napjainkban is fejtörésre ad okot.

Hogyan kezdődött? Lásd a következő részben!

A Nagy Csatorna-sztori – 2

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük