Amikor a víz mindent visz

Nem csak a kevés csapadék, a bő égi áldás is terhünkre lehet.
Mindenki ismeri azt a helyzetet – ha máshogy nem, hírcsatornákból – amikor a víz mindent visz.
A Világi Duguláselhárítás többször járt hazai, nem túlzok: időszakosan katasztrófa sújtotta övezetekben – Budapesten, Ercsiben, Érden, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Tatabányán és sorolhatnám tovább – szivattyúzni, és a csatornából kimosni (Woma) az iszapot egy-egy felhőszakadást, áradást követve.

Ha szárazság van, az a baj, ha sok a víz, az a baj?!

Szárazság idején vízért esedezünk, csapadékgazdagabb időszakokban pedig a pokolba kívánjuk – így van ez.

A vízgyűjtő ciszternával is adódhatnak problémák, ha nem győzi nyelni a vizet. Ha hibátlanul kiszámoltuk anno, mekkora esővízgyűjtő tartályra lesz szükségünk, a túlfolyás elenyésző számban fordul elő, hiszen nedves kontinentális éghajlattal bírunk, monszunnal (egyelőre) nem kell számolnunk.

Csurig van a ciszterna!? Szikkassza, szivárogtassa!

A ciszternatúlcsorgás főleg télen jelent gondot, hiszen nem jellemző, hogy öntözünk. A felesleges vizet viszont el kell vezetnünk! Leghatékonyabb módja ennek az elszivárogtatás, azaz a szikkasztás. Ez mínuszok idején is megoldás, hiszen a víz fagyhatár alatt távozik a rendszerből, esélye sincs a jégdugónak.
A szennyvíz is szivároghat, szikkadhat.

Elszivárogtatni nem csak csapadékvizet, hanem a biológiailag megtisztított szennyvizet is lehet. Ez kiváló módja az öntözésnek – gyökérzónás áztatás –, nem veszik kárba, újrafelhasználásra kerül. Ráadásul a csőrendszer a föld alatt fut, esztétikailag, higiéniailag, gyakorlatilag is kitűnő megoldás! Figyelem! Nem vezethet át a szomszéd telkére!

Szivárogtató árok

A szivárogtató árok csak megfelelő tömörítettségű talajban alakítható ki, ügyelni kell az árok egyenletes esésére. A drénhálózat köré érdemes vastag rétegben nagyobb méretű kulé* kaviccsal megágyazni, az ideális szivárgás elősegítése érdekében. A kavicsot betemetés előtt terítsük geotextillel (érdemes a szőtt fajtát használni, jó szakítószilárdságú, remekül bírja a terhelést, elosztja a földre nehezedő súlyt), megelőzendő az felsárosodást.
A ciszterna túlfolyója a befolyó alatt található, erre csatlakozik rá az akár többtízméter hosszú, 100mm átmérőjű, kilyuggatott PVC cső, végén a talajból függőlegesen kivezetve. A talaj vízelnyelő képességétől függően építjük ki az elszikkasztás csőrendszerét. Homokos talajban ritkább, agyagosban sűrűbb hálózat szükséges. A dréncső-rendszer enyhe lejtésű, akár a szennyvíz vezetékek.

*Kulé kavics: a víz által gömbölydedre formált folyami, tóparti kavics. Kiváló vízelvezető képességgel bír. Felhasználhatósága jóval egyszerűbb és problémametesebb, mint a bányászott kövek, kavicsok, hiszen ezek eleve tisztítottak. Dekorációs célra, szivárgók építéséhez, talajtakarásra is kiváló megoldás.

***

Korábban a témában írtuk Önnek:

Hogyan ültessünk ciszternát?

Vízcseppek
A víz éltető erő

Gyökereztetni nem kell, az biztos, de megfelelő „ágyásra” szükség lesz.
A duguláselhárítónak sok mindenhez nagyon jól kell értenie, hogy hatékonyan tudjon közbeavatkozni, hogy elkerülhessük a bajt, vagy orvosolhassuk a dugulást. A ciszterna problémaköre is ilyen.

Bátrabbak először töltsenek le egy tartályméret-számító alkalmazást. A kevésbé merészek, idővel szűkebben gazdálkodó ciszternára áhítozók egész egyszerűen vegyék a telefont, laptopot, és használják az online keresőket.

A (legtöbb) ciszterna tartályméret-kalkulátor használata egyébként tök egyszerű, nem kell hozzá csőgörény, woma, szakember, ez nem duguláselhárítás – teljesen automatikus a program működése. Átlagolja a gyűjtött és felhasznált vízmennyiséget, beleszámít némi tartalékot, ebből világosan kiderül, mekkora gyűjtőkapacitásra van szükségünk, azaz hány köbméteres tankot kell telepítenünk.

Ha nem vagyunk olyan elengedhetetlenül fontos infók birtokában, mint a tető dőlésszöge, ne adjuk fel, nincs is szükség rá. Nem az számít, milyen sebesen rohan le a víz! A fontos, mekkora a felület, melyről learathatjuk! Ergo: tetőnégyzetméter.
Nem tudjuk, mennyi az átlagcsapadék a vidéken? A program tudja. Térkép, terület kiválasztás, beírás, kész.

Kéri a felhasznált vízmennyiséget, per koponya, és hogy öntözünk vele, vagy sem, ha igen, mekkora területen szeretnénk locsolni. A kérdésekre értelemszerűen válaszolunk – nem lehet elrontani! Állítom, jóval könnyebb kiszámítani, mekkora ciszternára lesz szükség, mint egy konyhai mosogató dugulását megszüntetni!

Az esővízgyűjtő tartály jellemzői

Szögezzük le: a műanyag, korrekt ballon polipropilénből készül. Ennek megvan az az előnye, hogy egyáltalán nem oldódik bele a benne tárolt anyagba – nem csak csapadékot, hanem élelmiszert is raktározhatunk benne.
A talajszint alá, illetve fölé telepített zárt medence különféle méretekben, készen is, illetve egyedi űrtartalommal is rendelhető. Optimálisan tisztíthatóak, hiszen felületük sima. Mivel műanyag, nem kell darut hívni beépítésnél. Egy 10m3-es tartály körülbelül 150 kg.

Ciszternatelepítés

Hasonlóan a zsírfogó telepítés munkafolyamatához, a ciszternát is száraz munkagödörben, teljesen sima, vízszintes alapra kell ültetni – fagyhatár alá.
Könnyebb dolgunk van, ha nem jellemző a talajvíz jelenléte a telepítés helyén. Ez esetben kiépítjük a vasbeton alapot – utóbbi vastagságánál tekintettel bírva a tartály kívánatos telepítési mélységére, és a talajviszonyokra. Mindenképpen javasoljuk szakember tervét, hiszen az elégtelen alapnál előbb-utóbb megkéri az árát.
Ezt követően belülről megerősítjük a ballont: a belső magassághoz alkalmazkodva több ponton megtámasztjuk tárolót, így felkészülve a betonozás alatt tankra nyomódó tehermentesítésre.

A ciszternát feltöltjük vízzel, véletlenül se horpadjon, majd beiszapoljuk – vízzel kevert földdel, iszappal tömörítve a befogadó talajt.
A tartály tetejére szintén vasbeton javasolt, úgy, hogy bőven (40cm) túllógjon a ballon széleinél.
Eztán jöhet a betemetés, természetesen szabadon hagyva a szerviznyílást.

***

Korábban a témában:

Víz, esővíz, ivóvíz, víztakarékosság

Nem először, és nem utoljára foglalkozik a Világi Duguláselhárítás a vízzel, víztakarékossági módszerekkel, tippekkel. Ezúttal az esővíz hasznosításával foglalkozunk.
A vízgyűjtés klasszikus eszköze a ciszterna.
Lelki szemeink előtt most minden bizonnyal többféle esővízgyűjtő tárgy lebeg: olajos hordó, ilyen-olyan műanyag tartály, és az egykor szinte minden családi ház, pince, nyaraló „alaptartozéka”, az ereszcsatorna alá beállított betonkád, mely többnyire a kútgyűrű megfenekelt változata volt. Duguláselhárítás alkalmával még most is gyakran látunk ilyet. Sőt! Nem ciszterna, de esővízgyűjtés, vízszivattyúzás kapcsán nekem beugrik Gitta néni Budapest egyik peremkerületéből, akinél egy zsírral bevont, eltömődött mosogató lefolyót kellett kitisztítanunk. Ott ezer lavór, vödör, fazék, és isten tudja még mi szolgált az esővíz gyűjtésére. Virult is a kert!

A klasszikus ciszterna elnevezés a sziklába, földe vájt, szigeteléssel ellátott csapadékvízgyűjtőket takarja, zömmel csapadékszegény települések, várak alatt ásták, építették. Érdemes utánanézni, mert léteznek olyan monumentális ciszternák, melyek nem csak méreteikben lenyűgözőek, hanem építészetileg is pazar kincsek. Bizánci, római, arab stílusban épült, hatalmas csarnokok a tanúi régi korok mestereinek.

Víztároló | Kép forrása: pixabay

Mire való a ciszternavíz?
Hát, a fröccshöz ne ezt…
Öntözésen kívül WC-öblítésre, kerti tavakba, permetezővíznek, állatok itatására – felhasználásának a képzelet szab határt. Ezzel nem csak a környezetvédelemért teszünk, hanem pénzt is megtakaríthatunk, nem is keveset. Akár az ivóvíz 60%-át is megspórolhatjuk.

A vízgyűjtés legkézenfekvőbb módja a tetőnkre hulló esővíz gyűjtése

Az tetőn összegyűlő vizet az ereszcsatornával terelhetjük, foghatjuk fel. Gondoskodni kell arról, hogy a tetőre került darabos szennyeződés ne kerüljön az esővízgyűjtőnkbe: dugulást okoz – használjunk szűrőt, és tartsuk karban, ugyanis elég pár beeső levél, és kész is az eltömődés!
Hogy mekkora az ideális tartály? Ezt elég nehéz meghatározni. A mostanában előforduló időjárási anomáliák miatt mondhatni, hogy kiszámíthatatlan, de a kicsi is több, mint a semekkora. Ha korrektek akarunk lenni, nem csak az éves csapadékátlagot, hanem a tetőnk méretét, gyűjtőfelületét is figyelembe kell venni. Mindenesetre léteznek tartályméret-kalkulátorok, használjuk bátran!

Hol találkoztunk a legtöbb ciszternával?
Talán Budapest külső, kertvárosi kerületeiben, Pest megyében, és Érd településen.
Ha szeretnénk, hogy az esővízgyűjtő tankunk sokáig tárolja részünkre a vizet, telepítsük szakszerűen. Hogyan? Az attól függ, hiszen föld alá, és föld fölé is elhelyezhetjük.

***

Korábban a témában írtuk: