Budapest III. kerületének térképeBudapest III. kerület:
Teljes népesség: 126.654 fő
Népsűrűség: 3213 fő/km2
Irányítószám: 1031-1039
Budapest 3. kerülete a 4. illetve 5. kerülettel szomszédos, melyhez az alábbi részek tartoznak:
Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy

Amikor korszerű eszközparkommal megérkezem a dugulás helyszínére:

– megkeresem a dugulás okát és ha lehetséges, természetesen megszüntetem;
– egyeztetek az ügyféllel és árajánlatot adok, ha bármilyen anyag, berendezés, eszköz beépítése, pótlólagos megvásárlása is szükséges;
– kívánságra számítógépes dokumentációt, fényképet, duguláselhárítási, csatornázási, szerelési munkavégzés követést nyújtok, amely jelentősen elősegíti a biztosítóval folytatott tárgyalást;
– más szakmák közreműködését is igénylő munkák esetén megbízható és korábbról már ismert szakembereket ajánlok, sőt hívok.

Budapest 3. kerület esetén az alábbi dugulásokkal találkozhatunk (általában hegyvidéki jellemzőkkel):

Toalett dugulás esetén sajnos a strang vezetékben jelentkezik a dugulás, melynél a tisztítónyílás hiánya a WC felszedésével párosul a legtöbb esetben.
Sajnos csak akkor lehet nekifogni a duguláselhárításnak, ha a cső szabadon kézzel elérhető.
Konyhai dugulás esetén a szifon dugulása okozza a problémát, azonban gyakran megesik az is, hogy a lefolyó dugul el a zsírosodás hatására.
Fürdőszobai dugulás esetén a lefolyóba jutó haj és szőrszálak pillanatok alatt óriási dugulást tudnak okozni.
A legtöbb dugulás esetén elegendő a spirálozó gép használata, azonban bizonyos munkafolyamatoknál szükség lehet magasnyomású tisztítóberendezés használatára.

***

Már korábban is tárgyaltuk Budapest III. kerületének vízgazdálkodási, vízügyi helyzetéből adódó sajátosságokat. Erről itt olvashat blogunkban:
Duguláselhárítás: a 2., 3., és XII. kerület

Minden budapesti kerület elérhetősége itt:

Duguláselhárítás Budapest

Budapest II. kerület:

Budapest 2. kerület térképeTeljes népesség: 88.477 fő
Népsűrűség: 2463 fő/km2
Irányítószám: 1021-1029
Budapest 2. kerülete a 3., 13., 5., 1., illetve 12. kerülettel szomszédos, melyhez az alábbi részek tartoznak:
Szépilona, Táborhegy, Adyliget, Budaliget, Budakeszierdő, Erzsébetliget, Csatárka, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépvölgy, Törökvész, Újlak, Vérhalom, Zöldmál.

Duguláselhárítás:

Ha megérkeztem Önhöz, azaz Budapest 2. kerületbe az alábbiakra számíthat:
– megkeresem a dugulás kialakulásának okát és amennyiben gépészetileg lehetséges, azonnal meg is szüntetem azt;
– a munkavégzés helyszínén egyeztetek az ügyféllel és árajánlatot adok, ha a honlapomon feltüntetett duguláselhárítási díjon felül bármilyen anyag, berendezés, eszköz vásárlása is szükséges (gyakran kérnek meg “ha már ott vagyok” – elvén, hogy szereljem meg a shell szelepet vagy csináljak meg más vízvezeték szerelői, illetve fűtésszerelői munkát is);
– a bajbajutott ügyfél szavára megvásárolom a szükséges berendezést stb.;
– kívánságra fényképes dugulás elhárítási, csatornázási, szerelési munkavégzés követést biztosítok, amely jelentősen megkönnyíti a biztosítóval folytatott konzultációt;
– nagyobb mértékű, más szakemberek közrejátszását is igénylő munkák esetén megbízható és hozzáértő szakembereket ajánlok.

Budapest 2. kerületében az ilyen típusú dugulások jellemzőek:
WC dugulás esetén sajnos a strang vezetékben jelentkezik a dugulás, melynél a tisztítónyílás hiánya a óvatos felszedésével jár a legtöbb esetben. Sajnos csak akkor lehet megkezdeni a duguláselhárítást, ha a cső szabadon kézzel elérhető.
Konyhai dugulás esetén a szifon elzsírosodása okozza a problémát, azonban sűrűn megtörténik az is, hogy a lefolyó dugul el a szennyeződések hatására.
Fürdőszobai dugulás esetén a lefolyóba jutó haj és szőrszálak pillanatok alatt hatalmas dugulást tudnak eredményezni.
A szinte minden dugulás esetén több mint elég a csőgörény használata, azonban bizonyos munkakörülmények szükségessé tehetik a magasnyomású tisztítóberendezés használatát.

Minden budapesti kerület elérhetősége itt:

Duguláselhárítás Budapest

***

A II. kerület jellemzőiről korábban ebben a bejegyzésben esett szó:
Duguláselhárítás: a 2., 3., és XII. kerület

Dugulás elhárításMagyarország fővárosa, Budapest hamar kiérdemelte a legnépesebb város címet, tekintélyes 1.7 millió lakosával. A lakosság gyarapodásának rohamléptű növekedésével együtt fejlődött Budapest ipara, melyek együttesen eredményezték egy ipari méretű szennyvízhálózat szükségességét.
A főváros a kezdeti időben 10 kerületre oszlott, melyeket római számmal jelöltek. Napjainkban számuk elérte a 23-at.
Az ipari méretű szennyvízkezelés mellett, a lakossági felhasználók problémáira duguláselhárítás mesterségét gyakorló szakemberek állnak a lakossági ügyfél részére.
Budapest I. kerület:
Teljes népesség: 24.561 fő
Népsűrűség: 7394 fő/km2
Irányítószám: 1011-1016
Budapest 1. kerülete a 2. 12. 11. illetve 5. kerülettel szomszédos, melyhez az alábbi részek tartoznak: Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán, Vár, Víziváros
Gellérthegy:
Budapest és ezzel együtt I.  és XI. kerület kiemelkedő csodája, elképesztő panoráma nyílik a fővárosra. 1851-ben megépült a Citadella majd későbbiek során parkosították a hegyet.
Krisztinaváros:
Pasaréttől egészen a Tabánig terjed, hozzá tartozik a Vérmező valamint a Városmajor is.
Tabán:
Önálló település volt a régebbi időkben, később lett Budapest része, így az 1. kerület része is. Elhelyezkedése szerint a Várhegy, Gellért-hegy és a Naphegy határolja.
Víziváros:
Területileg az I. és II. kerülethez tartozik. Vízivároshoz tartozik a Batthyány tér valamint Bem rakpart.
Vár:
Kiemelkedő városrésze, mely 1980-as évek környékén felkerült az UNESCO Világörökség listájára.

Ha megérkeztem Önhöz, azaz Budapest I. kerületbe az alábbiakra számíthat:

– felkutatom a dugulás konkrét okát és amennyiben műszakilag lehetséges, azonnal meg is szüntetem azt;
– a munkavégzés helyszínén egyeztetek az ügyféllel és árajánlatot adok, ha a honlapomon feltüntetett duguláselhárítási díjon felül bármilyen anyag, berendezés, eszköz megvétele is szükséges (gyakran kérnek meg “ha már ott vagyok” – elvén, hogy javítsam meg a WC-csészét vagy végezzek el más vízvezeték-, illetve fűtésszerelői munkát is);
– az ügyfél szavára beszerzem a nélkülözhetetlen alapanyagot stb.;
– kívánságra fényképes duguláselhárítási, csatornázási, szerelési munkavégzés követést nyújtok, amely jelentősen elősegíti a biztosítóval folytatott egyeztetést;
– nagyobb, más szakmák közreműködését is igénylő munkák esetén megbízható és hozzáértő szakembereket ajánlok.

Budapest I. kerület esetén az alábbi dugulásokkal találkozhatunk:

WC dugulás esetén sajnos a strang vezetékben jelentkezik a dugulás, melynél a tisztítónyílás hiánya a WC felszedésével jár a legtöbb esetben. Sajnos csak akkor lehet megkezdeni a duguláselhárítást, ha a vezeték szabadon elérhető.
Konyhai dugulás esetén a szifon dugulása okozza a problémát, azonban gyakran megesik az is, hogy a lefolyóvezeték dugul el a szennyeződések hatására.
Fürdőszobai dugulás esetén a lefolyóba jutó haj és szőrszálak pillanatok alatt hatalmas dugulást tudnak eredményezni.
A legtöbb dugulás esetén elegendő a csőgörény használata, azonban bizonyos munkakörülmények megkövetelik a WOMA használatát.
Örömmel áll rendelkezésére Budapest 1. kerületben is a Világi Duguláselhárítás, ha belül tiszta csövekre és vezetékekre van szüksége!

Minden budapesti kerület elérhetősége itt:

Duguláselhárítás Budapest

Duguláselhárítás árak

Solymár nagyközség Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban helyezkedik el. A fővárostól északnyugatra, annak agglomerációjában fekszik.

  • Irányítószám: 2083
  • Körzethívószám: 26
  • Teljes népesség: 9901 fő

A település Magyarország legnépesebb községe, nevét németül Schaumarnak nevezik. A Solymár településnév eredetére több teória is létezik, de valószínűleg onnan kapta, hogy egykor ide telepítették a királyi solymászokat. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a szlávok szokolár néven nevezik ezt a foglalkozást.
A település környékén folytatott ásatások során bebizonyosodott, hogy már a római időkben is lakott volt Solymár területe, ezt számos római kori lelet, sír is alátámasztja. Feltártak két ősi kutat is, amelyeknek kialakítása római eredetűnek bizonyult.
Solymár nevét először 1266-ban említették írásos okiratban.
Sok más településhez hasonlóan a török hódoltság idején Solymár is teljesen elnéptelenedett, ezt a hiányt a 18. század első felében, Németországból hívott telepesekkel próbálták megoldani. A 19. században Solymár erőteljes fejlődésnek indult, köszönhetően a földművelésnek és a főváros közelségének.  Ezt a kapcsolatot az 1985-ben átadott vasúttal még szorosabbá fűzték.
A második világháborúig a lakosság nagyobb része katolikus vallású, magyar érzelmű sváb volt.  A háború után a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, ekkor helyükre Heves és Borsod megyei telepeseket, illetve felvidéki és erdélyi menekülteket telepítettek. Ennek köszönhetően erős református közösség jött létre a településen.
Az 1950-es 60-as évek az iparosodás szellemében teltek, újabb téglagyárat húztak fel és ekkor létesült a Műanyagipari és a Faipari vállalat is, több száz munkahelyet biztosítva a környéken lakók számára. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően Solymár lakosságának száma az 1970-es évekre elérte a 4000 főt.
A 70-es, 80-as években sok budapesti lakos vásárolt telket a településen, majd a rendszerváltás után az erőteljes fejlesztések hatására, igen közkedvelt lett, mint állandó lakóhely is.
A legutolsó csatornázásra irányuló fejlesztés az egyik településrészre, Kerekhegyre irányult. 2012-ben az önkormányzat sikerrel pályázott az Európai Uniós KEOP programjának támogatására, ahol mintegy 400 milliós fejlesztésre kapott 251,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást. Hasonlóan a legtöbb projekthez itt is számolni lehet csúszásokkal, így a megvalósulásig felmerülő dugulások és csatornázási problémák esetén szívesen állunk rendelkezésére, amennyiben gyakorlott duguláselhárító szakemberre lenne szüksége. A későbbi csatornára való rácsatlakozáskor is szívesen nyújtunk szakmai segítséget Solymár lakosainak.

Duguláselhárítás és Csatornázás Pándon

Pánd község Pest megye középső részén, a Nagykátai kistérségben található.
Irányítószám: 2214
Körzethívószám: 29
Teljes népesség: 2034 fő
Pánd a Gödöllő-Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápió vidék szélén, egy völgyben fekszik. A községet három hely fogja közre, az Őrhegy, a Dobos-hegy és a Montágh-hegy.  Pánd a Közép- magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez tartozik, a területén négy forrás is található, amelyek a Pándi-patakban futnak össze, majd pedig a Tápió vizét táplálják.
A falut először 1275-ben említik meg oklevélben.
A település a nevét egy besenyő származású férfiról kapta, aki a mai Pánd területének volt a birtokosa, innen eredeztethető a falu neve. Pánd jelentése: Örs.
Pánd a XVIII. században élte fénykorát, mivel a rohamosan fejlődő iparosság nagy lendületet adott a falunak, eközben a föld szerepe is megnőtt a gazdaságban.
Pánd lakosságából többen is harcoltak az 1848-49-es forradalom idején.
A falu községházát 1902-ben építették fel, az egykori Szilassy-kastély helyén pedig 1912-ben építették fel a Pándi Általános Iskolát.

Szennyvíz csatorna történelem

A Tápió menti térség szennyvízcsatorna-ellátottság szempontjából az ország egyik kiemelten hátrányos helyzetű térsége volt, ezért a Tápió-vidék települései úgy döntöttek, hogy a térség csatornázását közösen kívánják megoldani. A projekt területén 2 város (Nagykáta, Tápiószele) és 18 község (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) helyezkedik el.
Ebből csak Nagykáta és Tápiószentmárton rendelkezett csatornahálózattal és szennyvíztisztító teleppel, a többi településen a szennyvizeket jellemezően házi szikkasztókban gyűjtötték. Pályázatuk az Európai Bizottság elé került, amelyet az 2011-ben jóváhagyott. A projekt tartalmazta 20 település, több mint 27.000 háztartás életét megkönnyítő 780 km hosszú csatornahálózat kiépítését, 4 új szennyvíztisztító telep és egy komposztáló létesítését, emellett megkétszerezik a meglévő nagykátai szennyvíztisztító telep kapacitását is. Az előkészítési munkálatokat még 2011-ben megindította a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, és 2012-ben több csatornázási beruházással foglalkozó cégnek és szakembernek feladva a nagy volumenű, határidős feladatot aláírták a kivitelezési szerződéseket. 2013 februárjában indult meg a szennyvíz csatornázási munkálatok I. üteme.
A jelenlegi készültség alapján valószínűsíthető, hogy 2014 szeptemberére elkészülnek a teljes csatornahálózattal, ezzel is megkönnyítve a lakosok mindennapjait, és egy kicsit kevesebb munkát biztosítva ezzel a csatornázási és duguláselhárítási szakembereknek is.
Pánd honlapján folyamatosan tájékoztatják a lakosságot, hogy a településen mikor és hol folynak a csatornázási munkálatok.

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat

Nagykáta nem kerülhet nagy kárba

Nagykáta Budapesttől 60 km-re, a Nagykátai kistérségben található.

  • Irányítószám: 2760
  • Körzethívószám: 29
  • Teljes népesség: 12 576 fő

A kisváros Budapest és Szolnok között körülbelül félúton helyezkedik el a Tápió vidékén. Nagykáta, a kisszámú lakossága ellenére, a terület fontos központja, mivel a környező településeket is kiszolgálja adminisztratív, kulturális, egészségügyi és üzleti szempontból is.

A település története egészen a 12. századig nyúlik vissza, körülbelül ekkorra tehető a Káta nemzetség letelepedése ezen a vidéken. A környéken végzett ásatások során megtalálták egy 12. századi templom alapjait és az itt előkerült pénzérmékről is bebizonyosodott, hogy az 1100-as években készültek.

A 15.-16. században több oklevélben is Csekekáta néven említik, a Nagykáta elnevezés csak a 18. századra vált általánossá. A török uralom ideje alatt a település több alkalommal is elnéptelenedett, ezután a Rákóczi-szabadságharc is nagy terhet rótt Nagykátára, a fosztogatások miatt. A Szatmári béke után megkezdődött az újjáépítés időszaka, a benépesedés jól nyomon követhető a korabeli összeírásokból. Az adózó családok száma 45 év alatt több, mint hatszorosára emelkedett. 1743-ban Nagykáta megkapta a mezővárosi rangot, amely alapján évente 3 alkalommal rendezhetett országos vásárt.

Azonban a két világháború idején ismét lecsökkent a lakosság lélekszáma, oly mértékben, hogy a városi rangot is elvették a várostól. Az ezután beinduló fejlődés hatására ezt 1989-ben tudta újra visszaszerezni. A folyamatos fejlesztések hatására ekkor már a vízhálózat is működött, és a központban szennyvízcsatorna is üzemelt. A 2. évezred végéhez közeledve Nagykáta ismét erőteljes fejlődésbe kezdett, többek között újranyitották az 1970-es években bezárt strandot, amely 2002-től termálvíz minősítést kapott.

A Tápió menti térség szennyvíz csatorna-ellátottság szempontjából az ország egyik kiemelten hátrányos helyzetű térsége volt, ezért a Tápió-vidék települései úgy döntöttek, hogy a térség csatornázását közösen kívánják megoldani. A projekt területén 2 város (Nagykáta, Tápiószele) és 18 község (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) helyezkedik el.
Ebből csak Nagykáta és Tápiószentmárton rendelkezett csatornahálózattal és szennyvíztisztító teleppel, a többi településen a szennyvizeket jellemezően házi szikkasztókban gyűjtik.
Pályázatuk az Európai Bizottság elé került, amelyet az 2011-ben jóváhagyott. A projekt tartalmazta 20 település, több mint 27.000 háztartás életét megkönnyítő 780 km hosszú csatornahálózat kiépítését, 4 új szennyvíztisztító telep és egy komposztáló létesítését, emellett megkétszerezik a meglévő nagykátai szennyvíztisztító telep kapacitását is. Az előkészítési munkálatokat még 2011-ben megindította a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, és 2012-ben több csatornázási beruházással foglalkozó cégnek és szakembernek feladva a nagy volumenű, határidős feladatot aláírták a kivitelezési szerződéseket. 2013 februárjában indult meg a szennyvíz csatornázási munkálatok I. üteme.
A jelenlegi készültség alapján valószínűsíthető, hogy
2014 szeptemberére elkészülnek a teljes csatornahálózattal, ezzel is megkönnyítve a lakosok mindennapjait, és egy kicsit kevesebb munkát biztosítva ezzel a csatornázási és duguláselhárítási szakembereknek is.

***

Más települések vízügyei: > Vízügy, csatornázás, duguláselhárítás

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat

Kakucs csatornázottsága

Kakucs község Pest megye déli részén, Dabas város kistérségében található, a település az M5-ös autópálya mellett, Budapesttől 40 kilométerre fekszik.

Irányítószáma: 2366
Körzethívószám: 29
Teljes népesség: 2747 fő

Kakucs az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre fekszik, és a Duna –völgyi főcsatorna a területén halad át. A főcsatorna feladata, hogy a mélyebben fekvő részeken található álló- és belvizeket elvezessék a területről. A környék talaja és éghajlati adottságai kiváló lehetőséget biztosítanak a gabona-, a zöldség- és gyümölcsfélék termesztéséhez.
A község egy részét szegélyező homokdombok és a közöttük megtalálható belvizes kis tavak környéke már évezredekkel korábban is kedvező körülményeket teremtett az ember megtelepedésére. Az 1992-1993-ban történt ásatások ennek bizonyítékait tárták fel.

A legrégebbi írásos emlék Kakucsról 1456-ból való, ebben az oklevélben még Kakuch néven és pusztaként említik. Több közvetett említés utal arra, hogy a település a 10-13.században még virágzott, majd a tatárjárás során elpusztult. Később, a 18-19.században indult el újra a fejlődés útján Liebner József segítségével, aki intenzív nagyüzemi agrárkultúrát honosított meg a településen.
A 20.század elejére, a fejlődés hatására a település lélekszáma kétszeresére duzzadt, és bár világháborúknak nem sikerült, sajnos az 50-es évek tönkretették a felvirágoztatott parasztság árutermelő rétegeit. A kenyérkeresők több, mint felének az iparban foglalkoztatott Budapestre ingázó segédmunkás életet kellett választani. Kakucs községet Inárcs társközségének nyilvánították, figyelmen kívül hagyva a lakosság törekvéseit. A sérelmeket az 1989-ben történt helyi népszavazás oldotta fel, amikor is különválva Inárcstól, ismét elnyerhette az önállóságát.

Kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat

Az 1990-es évektől dinamikusan növekedni kezdett a község infrastruktúrája, többek között kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot, és a szennyvízcsatorna-hálózatot. Mindezen munkák mellett további feladatot biztosítva a csatornázási szakembereknek, elkészült a szennyvíztisztító telep is.
A település csatornázottságával kapcsolatosan a jelen állás szerint az alábbi információk ismeretesek, a TESZIR által elkészített országos felmérés alapján. Kakucs település az Újhartyáni Szennyvízelvezetési Agglomerációhoz tartozik. A településen még közel 200 ingatlan található, amely nincs bekötve a hálózatra, ezeknek a lakosoknak, megközelítőleg 700 főnek egyedileg kell megoldani a szennyvízkezelést. A fenti adatok mellett azonban érdemes tudni, hogy a településen a csatornázott terület aránya igen magas, 99%.

Más települések vízügyei: > Vízügy, csatornázás, duguláselhárítás

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat

Szerző: Világi Tamás

Maglód és a kommunális csatornahálózat

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest határától csak 3 km-re, a központjától pedig 28 km-re található.
Irányítószám: 2234
Körzethívószám: 29
Teljes népesség: 11 753 fő

Maglód északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió, a település nyugati oldalán pedig a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad.
A település már az időszámításunk előtt is lakott volt, ezt a környéken talált régészeti leletanyagok is alátámasztják, bizonyítható a kelte, szkíta és avar jelenlét. Maglód nevét először Anonymus említette elbeszélésében 1200 körül.
A település a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, ezután csak az 1700-as évek elején telepítették újra. A lakosság az 1800-as évek második felétől 1910-ig több, mint két és félszeresére nőtt, pontosan 3302 főre. A település 1913-ban megkapta a nagyközségi címet. Az erős fejlődés hatására a lélekszám 1941-ben már 5318-ra emelkedett. A század második felében a község dinamikus fejlődése tovább folytatódott és a 80-as évek végére, több infrastrukturális fejlesztés mellett kiépült a község vezetékes ivóvízhálózata is.

A kommunális csatornahálózat kiépítése az 1990-es évek eredményei közé tartozik. 2005-ben egy Gyömrővel és Ecserrel közös pályázat eredményeként 1500 m3 sikerült megnövelni a közös tulajdonban lévő szennyvíztisztító telep kapacitását. A településen több, mint 46 kilométer hosszan fektettek le víz, szennyvízcsatorna – és gázvezetéket.
A lakosságszám és az infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen 2007. július 1-jén Maglód városi rangot kapott.

Bár Maglód csatornázottsága kiváló, 100%, a hálózatra rákötött ingatlanok aránya csak a 70%-ot közelítette meg az országos TESZIR felmérés szerint. A cél a 85%-os rákötöttség lenne. 2013 óta az ivóvíz szolgáltatást és a szennyvíz hálózat üzemeltetését a DPMV Zrt. biztosítja, ezt Maglód Város Önkormányzata szavazta meg, aki a gyömrői szennyvíztisztító telep 34,7%-os tulajdonosa
Bár az irodalomtörténet elsődlegesen nem tartozik a csatornázási szakemberek profiljába, de mindenképpen említésre méltó esemény, hogy Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István Maglódon ismerkedett meg egymással. Erre a látogatót az Ófaluban a mai napig egy tábla emlékezteti.

Szerző: Világi Tamás

***

Más települések vízügyei: > Vízügy, csatornázás, duguláselhárítás

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat

Csatornázás Jászkarajenő

Jászkarajenő községe Pest megye déli részén, a Ceglédi járásban helyezkedik el.

  • Irányítószám: 2746
  • Körzethívószám: 53
  • Teljes népesség: 2724 fő

Jászkarajenő határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével, Szolnok és Cegléd között helyezkedik el. Jász település, de mégsem tartozik Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez.
A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult ki. Valószínűsíthető, hogy Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara község a török uralkodása alatt elpusztult, azután bérelt terület lett belőle. Ebben az időszakban bérlői után a községet Jászkarának nevezték, bérlői után, Jenő pedig még teljesen különálló terület volt. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-jogot is nyert. 1881-ben a lakosság száma már közel 3500 fő volt. Végül a község 190l-től kezdve Jászkarajenő néven szerepel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. A település lélekszáma 1910-re 6380 főre emelkedett.
A község határában 1921-ben tárták fel a Mira gyógyvizet, melynek kitermelése és palackozása a kiváló minősége miatt, azóta is folyamatos.
Az 1990-es évektől kezdődően a község sokat fejlődött, többek között kiépült a víz, a villany, a telefon és a gázvezeték is. Mára a kiépített ivóvízhálózat és az ennek következtében megnövekedett vízfogyasztás időszerűvé tette, hogy Jászkarajenő is rendelkezzen szennyvízcsatorna-hálózattal. Ezért is pályázott egy Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projektre. Az eddigi információk szerint a pályázat első fordulója 2013 decemberére lezárult. A pályázatt a „Szennyvízcsatorna hálózat és tisztító telep építése Jászkarajenő Településen” elnevezést kapta.

Jászkarajenő a jelenlegi szennyvízkibocsátását napi szippantással és szikkasztással ártalmatlanítja, de a jelentősen megnövekedett fogyasztás mellett ez a megoldás már nem fenntartható. Ezért szeretné megoldani a helyszínen a szennyvíz elvezetését és tisztítását ezzel a pályázattal.
Az első fordulóban történt a fejlesztés részletes terveinek kidolgozása és az engedélyek beszerzése. Jelenleg a második forduló kiírását felfüggesztették, de amint megjelenik az új kiírás, sikeres pályázat esetén lehetőséget kaphatnak a szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító-telep létrehozására. A beruházás 95%-os Európai Uniós támogatással valósulhat meg, természetesen ezzel remek munkalehetőséget biztosítva a környék csatornázási szakembereinek. Ha a pályázat eredményesen zárul és a projekt sikeresen megvalósul, akkor tovább növekedik a település lakossági és gazdasági vonzóereje.

A jó csatornázás persze visszahat a dugulások számára, a duguláselhárítás költségeire is.
Reméljük, e téren is megtakarítást hoz a korszerűsítés.

Farmos jól csatornázott település

Budapesttől keletre, Nagykáta irányában található Farmos települése a Pest megyével határos Nagykáta kistérségben.

  • Irányítószám: 2765
  • Körzethívószám: 53
  • Teljes népesség: 3693

A község Pest megye dél-keleti szélén, a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásának közelében, Budapesttől mintegy 65 km távolságra fekszik.
Farmos egy Tápió –vidéki, Hajta patak menti kis település.

Farmos a török hódoltság alatt elnéptelenedett, és az 1715-20-as években még pusztaként tartozott Nagykátához, majd a 18. században elkezdődött az újratelepülése, 1760-ban már 43 család lakta.

Farmos az elmúlt két évtizedben jelentős urbanizációs fejlődésen ment keresztül, ilyen volt a szilárd burkolatú úthálózat, telefon- és gázhálózat kiépítése és a különböző közintézmények felújítása.

A Tápió menti térség szennyvízcsatorna-ellátottság szempontjából az ország egyik kiemelten hátrányos helyzetű térsége, ezért a Tápió-vidék települései úgy döntöttek, hogy a térség csatornázását közösen kívánják megoldani. Pályázatuk az Európai Bizottság elé került, amelyet az 2011-ben jóváhagyott. A projekt tartalmazta 20 település, több mint 27.000 háztartás életét megkönnyítő 780km hosszú csatornahálózat kiépítését, 4 új szennyvíztisztító telep és egy komposztáló létesítését. Az előkészítési munkálatokat még 2011-ben megindította a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, és 2012-ben több csatornázási beruházással foglalkozó cégnek és szakembernek feladva a nagy volumenű, határidős feladatot aláírták a kivitelezési szerződéseket. 2013 februárjában indult meg a szennyvíz csatornázási munkálatok I. üteme.
A 2013 tavaszán lehullott nagy csapadékmennyiség miatti felázások és magas talajvizek lassították a munkálatokat, itt vákuumos talajvízszint csökkentést kellett alkalmazni a csővezetékek lefektetése érdekében. A felmerülő akadályok ellenére jól haladnak a kivitelezők, hiszen a 2013-as év utolsó negyedében az időjárás különösen kedvezett a külső csatornázási munkáknak. A jelenlegi készültség alapján valószínűsíthető, hogy
2014 szeptemberére elkészülnek a teljes csatornahálózattal, ezzel is megkönnyítve a lakosok mindennapjait.

*****

Települések vízügyeiről korábban:

Halásztelek: csatornázás

Ecser: a budapesti gerincvezetéken

Csatornázás – duguláselhárítás Abonyban

Dabas: csatornázás, duguláselhárítás

Csatornázás Cegléden