Halásztelek

Halásztelek Pest megyében, a Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút felől Lakihegyen át közelíthető meg.

  • Irányítószám: 2314
  • Körzethívószám: 24
  • Teljes népesség: 9183 fő

A település egész múltjában fontos szerepet játszott a Dunához való közei fekvése. A honfoglalás korában őseink a területet nyári szálláshelyként használták, az egész Csepel-szigettel együtt. A megélhetést elsősorban a halban gazdag Duna és mellékvizei biztosították, de később, a XII. században a mezőgazdaság is fellendült, mivel felfedezték, hogy a talaj kifejezetten kedvező a termesztéshez.

Később a török uralom és az egyre többször kiáradó folyó mind hozzájárultak a település elnéptelenedéséhez.
Majd az 1800-as évek második felében a település lélekszáma lassacskán emelkedni kezdett, az akkori elnevezése – Hermina-major – Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről nevezte el a birtokát. A fejlesztéseket támogató tulajdonos egy vízművet létesített a Dunán, amelyhez öntözőrendszert kapcsolt, így tette öntözhetővé a területet. Emellett még egy folyóvizet átemelő szivattyúházat is létrehozott, amelynek emlékromjai a mai napig megtalálhatóak a Duna partján. A népesség jelentősen emelkedni kezdett a háborús években, 1949-re elérte az 1401 főt. Egyre sürgetőbb lett, hogy önálló település legyen és különváljon Tököltől, így a Halásztelek nevet kapva, ezt 1951. május 23-án nyerte el.
Megalakult a Halásztelek Ivóvíz elnevezésű Társulat, és ennek nyomán folyamatos fejlesztések történtek. Közkutakat és tűzcsapokat telepítettek, megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötését, elkezdték kiépíteni a csatornahálózatot is, melynek eredményeképpen lehetőség volt a lakótelepek építésére is.
Halásztelek
2008. július 1-jén városi rangot kapott.

2009-ben létrejött egy Társulás, Tököl, Szigethalom és Halásztelek önkormányzatának részvételével, amely a Környezet és Energia Operatív Program keretében kívánták megvalósítani a Tököli szennyvíztisztító kapacitásbővítését és technológiai fejlesztését. A pályázatok többlépcsősek és a tervezési szakasz még folyamatban van. A projekt előreláthatólag több mint 14 ezer háztartást és közel 46 ezer lakost érint majd a Társulás térségében. Céljaként a Natura 2000-es védelem alatt álló Duna folyam és egyben teljes ökoszisztémájának védelme, valamint a vízminőség javítása.
A lakossági szennyvizek kezelése olyan valós igény, mely összhangban áll a környezeti fenntarthatósággal.

Érdekességképpen megemlíteném, hogy a község mellett egy kútfúrás során jégkori vizet találtak, amely Európa legtisztább természetes vizének számít, és a megfelelő vizsgálatok után ásványvízként forgalmazható.

*****

Települések vízügyeiről korábban:

Ecser: a budapesti gerincvezetéken

Csatornázás – duguláselhárítás Abonyban

Dabas: csatornázás, duguláselhárítás

Csatornázás Cegléden

 

Csatornázás Ecser

Ecser Budapesttől dél-keletre fekszik, a Liszt Ferenc repülőtér mellett. Az M0 autóút is itt halad el, a Maglód és Ecser közötti völgyben.

  • Irányítószáma: 2233
  • Körzethívószáma: 29
  • Ecser nagyközségének lakossága: 3616 fő

Ecser fekvése nagyon kedvező, a település északi része a Gödöllői-dombságon terül el, alsó része pedig már az Alföldön. A régészeti feltárások során bebizonyosodott, hogy már egészen korán, Kr. előtt 4-5000 évvel ezelőtt is éltek ezen a vidéken. A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett a környék, majd azután szlovákokkal telepítették be a területet.

Az infrastrukturális fejlesztések az 1900-as években ugrásserűen megnőttek, közöttük a vízzel kapcsolatos beruházások is. 1908-ban új közkutat létesítettek, amelynek a költségeit a lakosok és a község állta. Ez a kút még ma is megtalálható a polgármesteri hivatal előtt. A település híres Szerelem-patakjának szabályozása 1925 tavaszán történt meg, majd két oldalát fűzfákkal ültették be, és 1926-ban megépítettek rajta egy gyalogos- és egy kocsihidat is.

Folyamatosan történt a vízvezetékek kiépítése is, például a Kálvária területén ez 1996-ban valósult meg. Ezek után a település még évekig munkát nyújtott a csatornázási szakembereknek a beruházásokkal. 1997 tavaszán megkezdődött Ecser egyik legnagyobb közműberuházása is, a csatornahálózat kiépítése. A fejlesztési munkálatok 2 évig tartottak, és eredményeként a település teljes területe csatornázásra került, ezzel megoldódott a szennyvízelvezetés is. 1998-ban megtörtént a Bercsényi utcai ivóvízvezeték teljes felújítása is, 1999-ben pedig a csapadékvíz elvezetése.

2010-ben az Ecser Közmű Kft. a községtől délre fekvő településrészen megkezdte az ivóvízhálózat kiépítését, a vízvezetéket az Arany János utcánál kapcsolták a meglévő hálózatra. A leglátványosabb momentuma a csatornaépítésnek, amikor a hálózat a Fővárosi Csatornázási Művek gerincvezetékéhez csatlakozott.

*****

Települések vízügyeiről korábban:

Csatornázás – duguláselhárítás Abonyban

Dabas: csatornázás, duguláselhárítás

Csatornázás Cegléden

 

Csatornázás és duguláselhárítás Cegléden

Cegléd Budapesttől 74 kilométerre délkeleti irányban található. A város a DunaTisza közi vidéken terül el. Jó fekvésének köszönhetően – az ország középső részén fekszik, különböző talajtípusokkal a területén – az ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. Cegléd területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel.

  • Irányítószáma: 2700
  • Körzethívószám: 53
  • Népesség: 38 066 fő (2011. jan. 1.)

A közelmúltban megtörtént az ivóvízhálózat őszi mosatása is, amely a tűzcsapokon keresztül történt és melynek következtében a lakosság ideiglenesen nyomáscsökkenést is tapasztalhatott.

Az elmúlt évtizedben a csatornázás területén több nagyobb beruházás is történt. Ennek a fejlesztési sorozatnak éppen novemberben jelentették be a folytatását, a 3. ütem részletes munkatervét.

Ezzel a beruházással Cegléd belterületének csatornázottsága csaknem teljessé válik. Az építkezés során közel 30 kilométer hosszú csővezeték készül el, amelyből 22 kilométer gravitációs és 9 kilométer nyomott lesz.
A munkák előreláthatólag 2015 februárjáig tartanak, és ekkorra 2000 háztartás csatlakozhat rá a vezetékes szennyvízelvezető rendszerre. A nagy volumenű, közel 2 és fél milliárd Ft összegű fejlesztés költségének 95 %-át az állam viseli.

A beruházás sikeressége a lakosságtól is felelősségteljes együttműködést kíván, ezért az önkormányzat és az építő cég külön figyelmet fordít a részletes tájékoztatásukra. Tájékoztatóikban külön felhívják a polgárok figyelmet az illegális, vagy nem szakszerű csatornahasználat negatív környezeti hatásaira. Emellett hasznos és praktikus tanácsokat is nyújtanak a lakosságnak abban, hogyan tudnak takarékoskodni az ivóvízzel.

Dabas az ország szívében Budapesttől mindössze 40 km-re, a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Könnyen és gyorsan megközelíthető az E5-ös számú főúton, az M5-ös autópályán, de autóbuszon és vasúton utazva is.

  • Irányítószám: 2370
  • Körzethívószám: 29
  • Teljes népesség: 16 777 fő (2010.jan.01.)

1970-ben Dabas – Gyón és Sári hozzácsatolásával – elérte a 13 000-es, kisvárosias lélekszámot. Mindeközben a fejlesztések során kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei is, így előbb nagyközségi, 1984-től pedig városi jogú nagyközségi rangot kapott, amely 1989-ben egy várossá nyilvánítással zárult.

A fejlesztések során, a 70-es években az ivóvízhálózat kiépülése is megkezdődött majd 2004-ben fejeződött be. A hálózat gerincvezetéke összesen 97.279 fm, melynek nagyobb része azbesztcement, a többi része pedig PVC és polietilén cső, és emellett elenyésző mértékben acél csővezetéket is tartalmaz.

Mára a hálózat azbesztcement és acél anyagú csővezeték szakaszai elöregedtek és szinte folyamatos javítást igényelnek.  A KM PVC és KPE vezeték szakaszok állapota megfelelő, felújításuk a közeljövőben nem indokolt.
A fennálló probléma megoldására lehetőséget nyújtott az Európai Unió támogatását felhasználó Új Széchényi –terv. Dabas városának pályázata „Dabas ivóvízminőség javítása” címmel sikerrel végződött és a beruházás 87%-os támogatottságot kapott, ami pénzösszegben 852.321.426 forintot jelent.

A beruházás két fontos fejlesztendő területet ölel fel, az ivóvízhálózat rekonstrukcióját, kőrvezetékek kialakítását és 4 vízkezelő telep létrehozását. Az első fejlesztendő terület keretében megvalósul az ivóvíz ammónia, vas és mangánmentesítése az új berendezések telepítésével. Emellett a hálózat részleges rekonstrukciója keretében a meglévő ágvezetékeket körvezetékekké alakítják, így csökkenne a pangó vizek kialakulásának lehetősége is. A projekt várható befejezése 2015. április 30.

A nagy volumenű beruházás folyamán több ingatlan is rácsatlakozhat a település hálózatára. A csatlakozást a későbbi problémák elkerülése végett érdemes mindig szakszerűen, csatornázási szakember segítségével elvégeztetni. Így veheti elejét a lakosság például a majdani dugulások kialakulásának, a duguláselhárítás szükségességének.

Amit Abony vízügyeiről tudni érdemes

Abony Pest megye Dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán, Budapesttől 85 km távolságra.
Irányítószáma: 2740
Körzethívószám: 53
Népesség: 15 375 (2010.jan.1.)
Területe csaknem 13 ezer hektár, mely az Alföld közepére jellemző módon, nagyrészt a Tisza árterülete. Tengerszint feletti magassága 90-100 méter körüli.
A 19. században a város vezetése több alapvető közhasznú szolgáltatást is bevezetett, közöttük az két artézi kutat is fúratott, amely a lakosságot ellátta ivóvízzel.
Ma az 500 m3-es Víztorony szolgáltatja a vezetékes vizet a város minden utcájába.
Az 1990-es években megvalósult a vezetékes gázszolgáltatás és kiépült a szennyvízcsatorna hálózat is. Abony város területéről működik a közműves ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés, Kőröstetétlen és Törtel társközségekkel közös szennyvíztisztító telep ellátása. A város közműves ivóvíz-ellátottsága ma 100 %-os.

Az Abakom Nonprofit Kft. segítségével a szennyvízprogram 1992-ben indult. 1996-ra az első ütemben elkészült 42 km gravitációs csatornahálózat és a Szennyvíztisztító Telep egy része.
A telep Kőröstetétlen község és Törtel szennyvízét is fogadja.
A második ütemben elkészült 10 km gravitációs és 30 km vákuumos szennyvízhálózat.

Az elmúlt években a város több alkalommal is végeztetett víz- és csatornafejlesztéseket szolgáló beruházásokat. 2008-ban például az ivóvízhálózatot mechanikusan megtisztították, 2009-ben és 2010-ben több utcában is megtörtént a vízvezeték hálózat cseréje. 2011-ben pedig Abony Város Ivóvíz minőségjavító és ivóvízhálózat rekonstrukciós munkáinak tervezése és kivitelezése is megvalósult.
Az említett fejlesztések és karbantartások hatására egyre kevesebb alkalommal kell duguláselhárító szakemberhez fordulni az abonyi lakosságnak.

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat