-
Szigetszentmiklós duguláselhárítás
DUGULÁSELHÁRÍTÁS SZIGETSZENTMIKLÓS területén Szigetszentmiklós a főváros agglomerációs övezetében, Budapest központjától 20 km-re, a Csepel-szigeten helyezkedik el. Csepel, a Ráckevei-Dunaág, Halásztelek, Tököl és Szigethalom határolják.Kellemetlen szagot érez a lakásban, vagy irodában? Esetleg nem folyik el a víz? Bizony, ilyenkor dugulással állunk szemben. Sokszor hosszú idő teleik el, amíg rájövünk, hogy a lefolyóba öntött drága csodaszerek, a rendszeres pumpálás nem segítenek a probléma megoldásában. Ilyenkor jobb, ha duguláselhárító szakembert hívunk. Hívjon bennünket! Néhány információ rólunk: ha hív minket, a hívást követő második óra végéig egészen biztosan megérkezünk a dugulás helyszínére. Korszerű műszereink, eszközeink bevetésével a hibákat beazonosítjuk és lokalizáljuk. Ezt követően elvégezzük a duguláselhárítást, méghozzá garanciával.A versenyképes árainkról már kihívásunk előtt, honlapunkról meggyőződhet. Több…
-
Csatornázás Pánd – A Tápió menti térség fejlődése
Duguláselhárítás és Csatornázás Pándon Pánd község Pest megye középső részén, a Nagykátai kistérségben található.Irányítószám: 2214Körzethívószám: 29Teljes népesség: 2034 főPánd a Gödöllő-Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápió vidék szélén, egy völgyben fekszik. A községet három hely fogja közre, az Őrhegy, a Dobos-hegy és a Montágh-hegy. Pánd a Közép- magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez tartozik, a területén négy forrás is található, amelyek a Pándi-patakban futnak össze, majd pedig a Tápió vizét táplálják. Pánd történelme A falut először 1275-ben említik meg oklevélben.A település a nevét egy besenyő származású férfiról kapta, aki a mai Pánd területének volt a birtokosa, innen eredeztethető a falu neve. Pánd jelentése: Örs.Pánd a XVIII. században élte fénykorát, mivel a rohamosan…
-
Nagykáta: csatornázási beruházások – csatorna nélkül nincs egészség
Nagykáta nem kerülhet nagy kárba Nagykáta Budapesttől 60 km-re, a Nagykátai kistérségben található. A kisváros Budapest és Szolnok között körülbelül félúton helyezkedik el a Tápió vidékén. Nagykáta, a kisszámú lakossága ellenére, a terület fontos központja, mivel a környező településeket is kiszolgálja adminisztratív, kulturális, egészségügyi és üzleti szempontból is. Nagykáta történelme A település története egészen a 12. századig nyúlik vissza, körülbelül ekkorra tehető a Káta nemzetség letelepedése ezen a vidéken. A környéken végzett ásatások során megtalálták egy 12. századi templom alapjait és az itt előkerült pénzérmékről is bebizonyosodott, hogy az 1100-as években készültek. A 15.-16. században több oklevélben is Csekekáta néven említik, a Nagykáta elnevezés csak a 18. századra vált általánossá.…
-
Maglód csatornázottsága – csatorna kőolajvezetékek találkozásánál
Pest vármegye duguláselhárítás témájában a pillér oldalunk:Duguláselhárítás Pest vármegyében. Maglód és a kommunális csatornahálózat Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest határától csak 3 km-re, a központjától pedig 28 km-re található.Irányítószám: 2234Körzethívószám: 29Teljes népesség: 11 753 fő Maglód északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió, a település nyugati oldalán pedig a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Maglód történelméről A település már az időszámításunk előtt is lakott volt, ezt a környéken talált régészeti leletanyagok is alátámasztják, bizonyítható a kelte, szkíta és avar jelenlét. Maglód nevét először Anonymus említette elbeszélésében 1200 körül.A település a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, ezután csak…
-
Jászkarajenő: csatornázás – három megye határán
Csatornázás Jászkarajenő Jászkarajenő községe Pest megye déli részén, a Ceglédi járásban helyezkedik el. Jászkarajenő határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével, Szolnok és Cegléd között helyezkedik el. Jász település, de mégsem tartozik Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez.A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult ki. Valószínűsíthető, hogy Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara község a török uralkodása alatt elpusztult, azután bérelt terület lett belőle. Ebben az időszakban bérlői után a községet Jászkarának nevezték, bérlői után, Jenő pedig még teljesen különálló terület volt. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-jogot is nyert. 1881-ben a lakosság száma már közel 3500 fő volt. Végül a község 190l-től kezdve Jászkarajenő néven szerepel…
-
Csatornázás: Farmos és persze duguláselhárítás
Farmos jól csatornázott település Budapesttől keletre, Nagykáta irányában található Farmos települése a Pest vármegyével határos Nagykáta kistérségben. A község Pest vármegye dél-keleti szélén, a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásának közelében, Budapesttől mintegy 65 km távolságra fekszik.Farmos egy Tápió –vidéki, Hajta patak menti kis település. Farmos múltja és jelene Farmos a török hódoltság alatt elnéptelenedett, és az 1715-20-as években még pusztaként tartozott Nagykátához, majd a 18. században elkezdődött az újratelepülése, 1760-ban már 43 család lakta. Farmos az elmúlt két évtizedben jelentős urbanizációs fejlődésen ment keresztül, ilyen volt a szilárd burkolatú úthálózat, telefon- és gázhálózat kiépítése és a különböző közintézmények felújítása. Farmos megszabadul a szennyvíztől A Tápió menti térség szennyvízcsatorna-ellátottság szempontjából az…
-
Halásztelek: csatornázás
Halásztelek Halásztelek Pest megyében, a Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút felől Lakihegyen át közelíthető meg. A település egész múltjában fontos szerepet játszott a Dunához való közei fekvése. A honfoglalás korában őseink a területet nyári szálláshelyként használták, az egész Csepel-szigettel együtt. A megélhetést elsősorban a halban gazdag Duna és mellékvizei biztosították, de később, a XII. században a mezőgazdaság is fellendült, mivel felfedezték, hogy a talaj kifejezetten kedvező a termesztéshez. Később a török uralom és az egyre többször kiáradó folyó mind hozzájárultak a település elnéptelenedéséhez.Majd az 1800-as évek második felében a település lélekszáma lassacskán emelkedni kezdett, az akkori elnevezése – Hermina-major – Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről…