Maglód csatornázottsága

Maglód és a kommunális csatornahálózat

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest határától csak 3 km-re, a központjától pedig 28 km-re található.
Irányítószám: 2234
Körzethívószám: 29
Teljes népesség: 11 753 fő

Maglód északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió, a település nyugati oldalán pedig a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad.
A település már az időszámításunk előtt is lakott volt, ezt a környéken talált régészeti leletanyagok is alátámasztják, bizonyítható a kelte, szkíta és avar jelenlét. Maglód nevét először Anonymus említette elbeszélésében 1200 körül.
A település a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, ezután csak az 1700-as évek elején telepítették újra. A lakosság az 1800-as évek második felétől 1910-ig több, mint két és félszeresére nőtt, pontosan 3302 főre. A település 1913-ban megkapta a nagyközségi címet. Az erős fejlődés hatására a lélekszám 1941-ben már 5318-ra emelkedett. A század második felében a község dinamikus fejlődése tovább folytatódott és a 80-as évek végére, több infrastrukturális fejlesztés mellett kiépült a község vezetékes ivóvízhálózata is.

A kommunális csatornahálózat kiépítése az 1990-es évek eredményei közé tartozik. 2005-ben egy Gyömrővel és Ecserrel közös pályázat eredményeként 1500 m3 sikerült megnövelni a közös tulajdonban lévő szennyvíztisztító telep kapacitását. A településen több, mint 46 kilométer hosszan fektettek le víz, szennyvízcsatorna – és gázvezetéket.
A lakosságszám és az infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen 2007. július 1-jén Maglód városi rangot kapott.

Bár Maglód csatornázottsága kiváló, 100%, a hálózatra rákötött ingatlanok aránya csak a 70%-ot közelítette meg az országos TESZIR felmérés szerint. A cél a 85%-os rákötöttség lenne. 2013 óta az ivóvíz szolgáltatást és a szennyvíz hálózat üzemeltetését a DPMV Zrt. biztosítja, ezt Maglód Város Önkormányzata szavazta meg, aki a gyömrői szennyvíztisztító telep 34,7%-os tulajdonosa
Bár az irodalomtörténet elsődlegesen nem tartozik a csatornázási szakemberek profiljába, de mindenképpen említésre méltó esemény, hogy Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István Maglódon ismerkedett meg egymással. Erre a látogatót az Ófaluban a mai napig egy tábla emlékezteti.

Szerző: Világi Tamás

***

Más települések vízügyei: > Vízügy, csatornázás, duguláselhárítás

Kapcsolódó bejegyzés:
Kamerás csatornavizsgálat