Háztartásunk veszélyes anyaga: szennyvíz

Mindaddig, míg a csatorna mélyén gond nélkül eltávozik lakásunkból, nem is gondolunk arra, hogy mennyi veszélyt hordoz magában a szennyvíz.

Mit nevezünk szennyvíznek?

A már felhasznált és szennyeződött vizet hívjuk szennyvíznek, ami általában a csapból kifolyó ivóvízből ered és annak 80–95%-át jelenti. Szennyezőanyagait meghatározza, hogy hol jön létre:

• a háztartási eredetűt kommunális szennyvíznek,
• az iparáganként eltérő összetevőket tartalmazót ipari szennyvíznek,
• a főként híg trágyát jelentő anyagot mezőgazdasági szennyvíznek nevezzük.

Az első kettő keveredhet az úgynevezett városi szennyvízben. A konkrét kockázatot a szennyvíz által hordozott anyagok jelentik, amik különféle veszélyességűek lehetnek. A fő gondot jelentő biológiai vagy fertőzésveszély; de gondot okozhatnak a mérgező, az ingerlő és a maró hatású anyagok. Az összetevők négy csoportba sorolhatók.

• betegséget okozó élő szervezetek
• szerves hulladékok
• szervetlen vegyületek
• szerves vegyületek

Ami befolyik, az kifolyik… – a háztartási szennyvízről

Elég lakásunk helyiségeit sorra vennünk azok szerepe szerint, már össze is állt, milyen forrásból származnak a kommunális szennyvíz veszélyt hordozó alkotórészei. A legnagyobb részt a vécéhasználat adja, amihez a fürdés, mosás során keletkező szennyvíz közelít mennyiségében (kb. 40–40%). A konyhai ételmaradékok szennyező hatása jelentős még.

A kórokozókban gazdag, fekete szennyvíznek nevezett rész tartalmazza a vécéöblítés és a konyhai élelmiszerfeldolgozás vízzel távozó, nagyobb veszélyt hordozó anyagait. A szürke szennyvíz fürdés és a mosás során jön létre. A két szennyvízféleség 1:9 arányban keletkezik háztartásainkban.

Amikor a lappangó veszély testet ölt

Számunkra, lakótársainkra, hozzátartozóinkra a szennyvízszivárgás jelenthet komoly egészségügyi kockázatot. Ez többféle ok miatt következhet be.

1. Külső ok: a szennyvíztároló vagy a települési csatornarendszer túltelítődése csőtörésből vagy jelentős mennyiségű csapadékból eredő külső vízmennyiség miatt.
2. Tervezési vagy kivitelezési hiba.
3. A külső vagy a belső csatornahálózat sérülése földmozgás, az alkotórészek anyagainak elöregedése, sérülése miatt.
4. Gyökérbenövés: a csővezeték melletti fák, bokrok növekedéséből eredő veszélyhelyzet.

A már említett egészségügyi havária (pl. üzemzavar miatt bekövetkező vészhelyzet) mellett a környezetszennyezés jelent komoly kárt. A szivárgás során majd azt követően fontos a széleskörű fertőtlenítés.

A háztartási szennyvízben ugyan viszonylag kevés súlyosan veszélyes vegyi anyag fordulhat elő, de a székletből és a vizeletből származó nitrátok a talaj- vagy rétegvizet, mint lehetséges ivóvízforrást veszélyeztetik. (Sajnos a vezetékes víz elterjedésével sok településen a kutakat szeméttárolóként, szennyvízbefogadóként kezdték használni, ami egész vízrétegek végleges elszennyeződéséhez vezetett.)

Végül a feltörő szennyvíz által megmozgatott talaj az épületekre és a környező építményekre is káros hatást fejthet ki.

Mit tehet mindezek ellen a tulajdonos és a hivatásos duguláselhárító?

• A tervezés és a kivitelezés legyen – mind az új épületek építése, mind a felújítások során – gondos és ellenőrzött.
• A csőrendszer gyakori felülvizsgálása (pl. kamerás csatornavizsgálat használatával) és karbantartása létfontosságú, ami például a gyökérbenövés és a kezdődő dugulás elhárításában kiemelkedő jelentőségű.
• A szennyvízcsövek belső szennyezőforrásainak csökkentése, a vízfelhasználás tudatos visszafogása.
• Korszerű szivárgásjelző eszközök beépítésével a csövek kezdődő hibáit is gyorsan föl lehet deríteni.

A szennyvíz témáját tovább bontó írások:

• Tegyük tisztába a szennyvízvezetéket
• Szívderítő a derítő?
• A házi szennyvíztisztítás közelről
• Az ember, mint opcionális vízveszély – vízvédelem
• Szennyvíz kiskáté meg a Legionellózis
• Szennyvíz és szennyvíztisztítás – a környezetvédelem egyre fontosabb
• Szennyvíz doktorok 1. – a duguláselhárítás magasiskolája