A jégmezőtől a vízcsapig és jön a dugulás

Hogyan jut el hozzánk kedvencünk, a víz?

Az ókorban még a világot felépítő négy anyag egyikének hitték, de később kiderítették, hogy a hidrogén égésével jön létre. Az egyetlen anyag, ami a Földön három halmazállapotban fordul elő, ám megtalálható az üstökösök magjában is. Az élet kialakulásához és fennmaradásához nélkülözhetetlen, de minden évben sokan fulladnak bele.

De ne nyújtsuk hosszúra a bevezetőt, egyértelmű, hogy amiről szó van, az a víz, csúnyábbik nevén dihidrogén-monoxid. Az a víz, ami megszámlálhatatlanul sokféle módon tárul elénk, és amiért minél kevesebbet szeretnénk fizetni, amikor kristálytisztán, mégis üdítő italként ömlik ki a csapunkból.

Globális és országos hatások – lesz mit innunk?

A víz bolygónkon javarészt folyékony állapotban lelhető fel. Gleccsereink, sarki jégmezőink azonban egyre jobban olvadnak, drámaian cáfolva az éghajlatváltozást tagadók állításait. Pedig ezek a fagyott térségek őrzik a teljes vízkészlet 3,5%-át kitevő édesvízmennyiség kétharmadát – ami az olvadás miatt egyre nagyobb arányban keveredik el az óceánok sós vizével. Ezzel nehezebbé és egyúttal költségesebbé válik az ivóvíz előállítása. Az Egyesült Államok Földtani Intézete szerint a földi vízkészlet az alábbi összetevőkből áll.

Tengervíz	96,5%
Állandó jég és hó	1,7%
Talajvíz	1,7%
Tavak és folyók vize	0,014%
Légköri víz (vízpára)	0,0001%

Magyarországot az utóbbi években szárazság sújtja. Hiába tartozunk – ma még – a nedves kontinentális éghajlati zónába, az egész évben nedves területek aránya kicsi. Az átalakulások révén a mediterrán hatás erősödésével számolhatunk az évszázad végére. Jellemzői: a további felmelegedés, a több, de változékony eloszlású csapadék. A növekvő átlaghőmérséklet, a csapadék mennyiségének visszaesése már napjainkban megnehezíti az ivóvíz előállítását, de a jövőben is akad majd megoldandó feladat e téren.

Honnan érkezik ivóvizünk?

Ivóvizet általában felszíni és felszín alatti vizekből állítanak elő. A felszín alatti vizek legnagyobb része sajnos a hosszú évek csatornázatlansága, a mezőgazdaság korábban jelentős műtrágyahasználata miatt nitrites, nitrátos – fogyasztásra alkalmatlan. Kevésbé szennyezettek a vízzáró rétegek közt, akár több száz méter mélyen fellelhető rétegvizek. Azonban sajnos már régen nem igaz, hogy a földből fakadó forrásvíz egészséges és üdítő. Ma már kizárólag saját felelősségünkre ihatunk a forrásokból – és ez nem ígér sok jót. A parti szűrésű felszíni vizek részben alkalmasak ivóvíz előállítására, ahogy a karsztvíz is megfelelő minőségű alapanyagot jelent a vízművek munkájához.

Sok egyéb összetevő (pl. az arzén- vagy a vastartalom) is gondot jelent a tisztítás során, ezek mennyiségét a vízben az előírt értékek alá kell csökkenteni. Ugyancsak befolyásolja a felhasználást az oldott kalcium- és magnéziumsók aránya, vagyis a vízkeménység, főként a karsztvíz esetén. A víztisztítás során szintén fontos az egyes baktériumok, szerves szennyeződések eltávolítása. Érdemes áttekintenünk, milyen elvárásokat támasztanak a különféle eredetű vizekből előállított és egyúttal főzésre, mosogatásra és tisztálkodásra is használt ivóvíznek.

• Legyen színtelen, áttetsző és szagmentes.
• Legyen kellemes ízű és 10–14 °C-os, kellemes hőmérsékletű.
• Az a jó, ha sem túl kemény, sem túl lágy.
• Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szerves szennyeződéseket, fertőző mikroorganizmusokat.

Hogyan jut el a kitermelt víz a csapig?

A megtisztított víz víztároló medencékben, víztornyokban várja a felhasználást. Természetesen ennek a víztömegnek a minőségét folyamatosan elemzik, figyelemmel kísérik. A fizikai, a kémiai és a biológiai jellemzők ellenőrzése után a vizet továbbítják a fogyasztóknak. A vízmérőkön keresztül háztartásunkba érkező víz mindezek alapján tökéletes, megbízható minőségű, már csak élveznünk kell áldásait, és persze fizetnünk kell az árát. Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyok elégedve – mondhatnánk minderre akár a Ferenc József császárnak tulajdonított mondatot. De az elégedettségre nem mindig van okunk.

Mégis törik a cső, dugul a vezeték

Helyenként változó mértékben, de a csőtörés a szolgáltatókat és a fogyasztókat egyaránt keserítő mozzanata az ivóvízellátásnak. A dugulások okai szinte megszámlálhatatlanok. A földben számos, mára korszerűtlenné, elhasználttá vált vezeték van, amelyek aránya csak lassan csökken az összes vezetékhez képest. Ezek időről-időre megadják magukat az éltető nedű nyomásának. Korrózió, kopás, talajterhelés,… – sorolhatjuk a további okokat. A vízművek ilyenkor útnak indítják a javítókat, a fogyasztók pedig panaszos szavakkal kezdik megtölteni a közösségi médiacsoportokat. És amíg zajlik a javítás, az ismételt fertőtlenítés, az útburkolat helyreállítása, addig háborog a köz: miért nincs már megint víz? Vagy épp: miért dugult el a csatorna?

A víz útja a csövekben a háztartások területén

Persze esetenként mi, fogyasztók sem vagyunk ártatlan virágszálak, hiszen a vízmérőtől befelé már a mi felelősségünk a csőtörés, a dugulás, a vízkő eltávolítása és mindezek megelőzése, elhárítása.
Ha ilyesmit észlelünk, zárjuk el azonnal a mérőberendezés utáni golyóscsapot és derítsük fel a hibát és annak lehetséges okát!
Rutintól, szakismeretektől függően házilag is boldogulhatunk. Ami mindig biztos megoldás, az a duguláselhárító szakember bevonása.

Az ilyenfajta gondok megoldására jött létre a Világi Duguláselhárítás. Akármilyen gondja adódik a házi vezetékhálózattal, vagy kifejezetten a különféle dugulásokkal, szakképzett, óriási tapasztalattal rendelkező és minden korszerű eszközzel felszerelt szakembereink kihúzzák a bajból! Hívjon már most, hogy holnap se’ legyen gondja a vízzel!