-
Hihetetlen történet a duguláselhárítás kalendáriumából
Az elháríthatatlan dugulás – átlövéses technológiával Mint minden munkám, ez is egy telefonnal kezdődött. Egy dugulás-elhárító kolléga telefonált nekem egyik reggel, hogy segítséget kérjen tőlem. Mondtam neki, hogy természetesen ha tudok, segítek, állok rendelkezésére. Elmondta, hogy ő Keszthelyről telefonál és egy érdekes problémával áll szemben, amit már két napja nem tud megoldani. Sármelléken körülbelül egy évvel ezelőtt csatornáztak, tehát egy új csatornáról beszélünk. Egy idősebb hölgy hívta ki öt hogy nem folyik ki a szennyvíz, és már a pincében áll. Próbálkozik vele már két napja, de egyszerűen nem akar elmenni a dugulás. Én szeretem a nehéz feladatokat, ezért megbeszéltük, hogy lemegyek hozzá másnap, és megpróbálunk megküzdeni a feladattal. Másnap le…
-
Törölköző a lefolyóban
Duguláselhárítás suliban Egy budapesti iskolából kaptam telefont, hogy valami nagy baj lehet, mert a felső szinten található mosdók egyikéből sem folyik el a víz. Sem a vécéből sem a mosdókból, ezért ők arra gyanakodnak, hogy valami komoly dugulással állnak szemben.Mivel iskoláról volt szó, át szerveztem a napom, és azonnal elindultam az iskolába, hogy minél hamarabb megszüntessem a dugulást. Egy ilyen intézménybe sok- sok gyerek jár nem túl szerencsés, ha sokáig nem tudják használni a mellékhelyiséget. Mikor odaértem a gondnok már várt engem a portán, és megmutatta hol van a dugulás. Egy fiú-, egy leány- és egy tanári vécéről volt szó.Kinyitottuk a csapokat, és lehúztam egy vécét, azonnal elkezdett bugyogni és…
-
Csatornázás Pánd – A Tápió menti térség fejlődése
Duguláselhárítás és Csatornázás Pándon Pánd község Pest megye középső részén, a Nagykátai kistérségben található.Irányítószám: 2214Körzethívószám: 29Teljes népesség: 2034 főPánd a Gödöllő-Cegléd-berceli dombság délkeleti nyúlványánál, a Tápió vidék szélén, egy völgyben fekszik. A községet három hely fogja közre, az Őrhegy, a Dobos-hegy és a Montágh-hegy. Pánd a Közép- magyarországi Régió Tápió-menti Kistérséghez tartozik, a területén négy forrás is található, amelyek a Pándi-patakban futnak össze, majd pedig a Tápió vizét táplálják. Pánd történelme A falut először 1275-ben említik meg oklevélben.A település a nevét egy besenyő származású férfiról kapta, aki a mai Pánd területének volt a birtokosa, innen eredeztethető a falu neve. Pánd jelentése: Örs.Pánd a XVIII. században élte fénykorát, mivel a rohamosan…
-
Dugulás egy tehenészetben – duguláselhárítás a széna illatban
Egyik délután csörgött a telefonom, és egy idősebb női hang szólalt meg benne.Bemutatkozott és elkezdte mondani, hogy mi is a problémája. Elmondta, hogy Szigethalomról beszél, egy tehenészet tulajdonosa, és hogy baj van, mert a fejő üzemben nem folyik le a víz a tehenek alól.Aznap, ahogy megígértem, ki is mentem. A fejő üzem egy nagyon modern létesítmény volt, ahol legalább húsz tehenet lehetett egyszerre fejni. A tehenekről a szalmát lemossák és ez a szalma meg a víz egy padlóösszefolyókból álló csatornarendszeren keresztül folyik ki egy emésztő gödörbe. Egyből sejtettem mi lehet a gond. A sok- sok szalma egybe állt a vezetékben és ez okozhatja a dugulást. Behoztam a szerszámaimat és nekiláttam…
-
Duguláselhárítás: gyökerek és gyökérbenövés
Amikor a kertünk és a csatorna találkozik Ha nem figyelünk, akkor a kertben magunknak köszönhetjük majd nem csak a fásítás, hanem a duguláselhárítás költségeit is! Dugulás esetén sok ügyfél egyáltalán nem is gondol arra, hogy a kertjébe telepített növényeknek bármi köze lehet az adódott problémához.Ennek megfelelően a munkám során többször is találkoztam olyan gyökér okozta benövésekkel, ami egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Mivel az egyik legköltségesebben és legnehezebben kezelhető elzáródásról van szó, így megelőzésképpen érdemes az alábbiakra odafigyelnünk. Ahol gyökerek vannak gyökérbenövés is lesz Már az is sokat segít, ha helyesen mérlegelünk a tavaszi és az őszi kertészkedéskor a nagyobb gyökérzetű növények telepítésekor.Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a kertünkben…
-
Nagykáta: csatornázási beruházások – csatorna nélkül nincs egészség
Nagykáta nem kerülhet nagy kárba Nagykáta Budapesttől 60 km-re, a Nagykátai kistérségben található. A kisváros Budapest és Szolnok között körülbelül félúton helyezkedik el a Tápió vidékén. Nagykáta, a kisszámú lakossága ellenére, a terület fontos központja, mivel a környező településeket is kiszolgálja adminisztratív, kulturális, egészségügyi és üzleti szempontból is. Nagykáta történelme A település története egészen a 12. századig nyúlik vissza, körülbelül ekkorra tehető a Káta nemzetség letelepedése ezen a vidéken. A környéken végzett ásatások során megtalálták egy 12. századi templom alapjait és az itt előkerült pénzérmékről is bebizonyosodott, hogy az 1100-as években készültek. A 15.-16. században több oklevélben is Csekekáta néven említik, a Nagykáta elnevezés csak a 18. századra vált általánossá.…
-
Maglód csatornázottsága – csatorna kőolajvezetékek találkozásánál
Pest vármegye duguláselhárítás témájában a pillér oldalunk:Duguláselhárítás Pest vármegyében. Maglód és a kommunális csatornahálózat Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest határától csak 3 km-re, a központjától pedig 28 km-re található.Irányítószám: 2234Körzethívószám: 29Teljes népesség: 11 753 fő Maglód északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió, a település nyugati oldalán pedig a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj- és a Testvériség földgázvezeték halad. Maglód történelméről A település már az időszámításunk előtt is lakott volt, ezt a környéken talált régészeti leletanyagok is alátámasztják, bizonyítható a kelte, szkíta és avar jelenlét. Maglód nevét először Anonymus említette elbeszélésében 1200 körül.A település a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, ezután csak…
-
Jászkarajenő: csatornázás – három megye határán
Csatornázás Jászkarajenő Jászkarajenő községe Pest megye déli részén, a Ceglédi járásban helyezkedik el. Jászkarajenő határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével, Szolnok és Cegléd között helyezkedik el. Jász település, de mégsem tartozik Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez.A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult ki. Valószínűsíthető, hogy Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara község a török uralkodása alatt elpusztult, azután bérelt terület lett belőle. Ebben az időszakban bérlői után a községet Jászkarának nevezték, bérlői után, Jenő pedig még teljesen különálló terület volt. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-jogot is nyert. 1881-ben a lakosság száma már közel 3500 fő volt. Végül a község 190l-től kezdve Jászkarajenő néven szerepel…
-
Csatornázás: Farmos és persze duguláselhárítás
Farmos jól csatornázott település Budapesttől keletre, Nagykáta irányában található Farmos települése a Pest vármegyével határos Nagykáta kistérségben. A község Pest vármegye dél-keleti szélén, a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásának közelében, Budapesttől mintegy 65 km távolságra fekszik.Farmos egy Tápió –vidéki, Hajta patak menti kis település. Farmos múltja és jelene Farmos a török hódoltság alatt elnéptelenedett, és az 1715-20-as években még pusztaként tartozott Nagykátához, majd a 18. században elkezdődött az újratelepülése, 1760-ban már 43 család lakta. Farmos az elmúlt két évtizedben jelentős urbanizációs fejlődésen ment keresztül, ilyen volt a szilárd burkolatú úthálózat, telefon- és gázhálózat kiépítése és a különböző közintézmények felújítása. Farmos megszabadul a szennyvíztől A Tápió menti térség szennyvízcsatorna-ellátottság szempontjából az…
-
Halásztelek: csatornázás
Halásztelek Halásztelek Pest megyében, a Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút felől Lakihegyen át közelíthető meg. A település egész múltjában fontos szerepet játszott a Dunához való közei fekvése. A honfoglalás korában őseink a területet nyári szálláshelyként használták, az egész Csepel-szigettel együtt. A megélhetést elsősorban a halban gazdag Duna és mellékvizei biztosították, de később, a XII. században a mezőgazdaság is fellendült, mivel felfedezték, hogy a talaj kifejezetten kedvező a termesztéshez. Később a török uralom és az egyre többször kiáradó folyó mind hozzájárultak a település elnéptelenedéséhez.Majd az 1800-as évek második felében a település lélekszáma lassacskán emelkedni kezdett, az akkori elnevezése – Hermina-major – Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről…