Csőcsere és csőroppantás előtt

Csőroppantás – csőcsere a talaj megbontása nélkül

Roppant szellemes eljárás a csőroppantás

Elképesztően leleményes, hatékony eljárás az 1980-as években Angliában kifejlesztett módszer, az úgynevezett csőroppantás. Ez az innovatív szisztéma a felszín és a talaj megbontása nélkül, akár nagyobb átmérőjű vezetékre váltva alkalmazható. Idehaza – bár viszonylag ritkán – már a nyolcvanas évek végétől használják abban az esetben, ha csatornacserére, csatornafelújításra kerül a sor. A technológia alkalmas különféle vezetékek (víz-, gáz- csatorna) behúzására.

Ha a vezeték még elfogadható állapotban van, belehúznak egy műgyantával átitatott tömlőt és felfújják azt. A tömlőt vízzel töltik, a műgyanta megköt, és kész is van a vadonatúj vezeték! Igaz, ez nem a csőroppantás, de rendkívül szimpatikus megoldás.

A duguláselhárítás, a lefolyótisztítás még a legegyszerűbb esetekben is kisebb-nagyobb zűrzavarral jár abban az esetben is, ha bontás nélküli duguláselhárítással (házi duguláselhárítás, acélspirálos lefolyótisztítás, magasnyomású WOMA csatornatisztítás) megoldható az eltömődés megszüntetése.
Amikor pedig a szennyvízvezeték menthetetlen, és csatornacserére kerül a sor, egész sor kardinális problémával szembesülünk. Szerencsére itt van nekünk a csőroppantás és az útátlövés, mely rendkívüli módon csökkentheti a járulékos munkálatok számát, a kivitelezés idejét és a költségeket. Cikkünkben a csőroppantás módszerét vesszük górcső alá.

Csőroppantás – a bontás nélküli csatornacsere

Maga a technológia pofonegyszerű, és akár 80-100 méternyi gyors vezetékcsere is kivitelezhető.
A csőroppantási eljárás során a régi cső szétrombolásával/szétvágásával egyidejűleg az új cső behúzása is megtörténik.

A legelső teendő a talajmechanikai vizsgálat. Ez után átmossák az ominózus csatornaszakaszt, majd képalkotó eljárással, kamerás csővizsgálat keretében diagnosztizálják a vezeték hibáit (gyökérbenövés, szétrepedt, szétmállott, megrogyott, elmozdult csőelemek). A feltérképezett problémák ismeretében látnak munkához.

Csövek bevetésre várva
Csövek bevetésre várva

Egy ideiglenes vezetékben elvezetik a szennyvizet a cserélendő szakaszból. A szakasz elején hidraulikus húzógép, végén pedig a húzórudak várnak sorsukra. Utóbbi a csatornába tolja a félméteres húzórudakat, melyeket speciális rögzítéssel kötnek össze. Az így létrejövő rúdsor végét – amikor az eléri az ellenoldali húzóaknát – a húzógépbe satuzzák, a rúdsor másik végére kerül a roppantókúp.

Következik maga a csőroppantás. A húzógéppel húzni kezdik a roppantókúpot, mely apránként, szisztematikusan összetöri és a talajba préseli a törmeléket. Ahogy a kúp fél métert előrehalad, már emelik is be az első csőszelvényt, melyet a kúp magával húz – közben a túloldalon leszerelik az első, feleslegessé vált húzórúd darabot. Hab a tortán, hogy az új csőre betonpalást kerül, melyet a munkafolyamat közben öntenek be. Ezzel egyúttal meg is ágyaznak az új szennyvízvezetéknek.

A csőroppantás előnyei

Pár kisebb munkagödröt leszámítva nincs szükség talajfeltárásra. A régi csőszakasz nyomvonalán azonos vagy nagyobb átmérőjű, jobb szilárdságú vezeték futtatható.

Az eljárás roppant ideális, főleg a nagyobb és közepes méretű városokban – Budapest, Győr, Székesfehérvár, Érd – mivel jelentős mértékben lecsökkenti a munkálatok miatti forgalomkorlátozás idejét és területét. A zaj- és porkibocsátás is jóval kisebb mértékű, mint a feltárásos, nyíltárkos vezetékcsere esetében.

***
Forrásaink:

Hivatkozott fogalmak háttere:

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük