Háztartásunk veszélyes anyaga: szennyvíz

2024-03-26 / 0 hozzászólás
A háztartási szennyvizek összetétele eredet szerint - Világi Duguláselhárítás
A háztartási szennyvizek összetétele eredet szerint

Mindaddig, míg a csatorna mélyén gond nélkül eltávozik lakásunkból, nem is gondolunk arra, hogy mennyi veszélyt hordoz magában a szennyvíz.

Mit nevezünk szennyvíznek?

A már felhasznált és szennyeződött vizet hívjuk szennyvíznek, ami általában a csapból kifolyó ivóvízből ered és annak 80–95%-át jelenti. Szennyezőanyagait meghatározza, hogy hol jön létre:

  • a háztartási eredetűt kommunális szennyvíznek,
  • az iparáganként eltérő összetevőket tartalmazót ipari szennyvíznek,
  • a főként híg trágyát jelentő anyagot mezőgazdasági szennyvíznek nevezzük.

Az első kettő keveredhet az úgynevezett városi szennyvízben. A konkrét kockázatot a szennyvíz által hordozott anyagok jelentik, amik különféle veszélyességűek lehetnek. A fő gondot jelentő biológiai vagy fertőzésveszély; de gondot okozhatnak a mérgező, az ingerlő és a maró hatású anyagok. Az összetevők négy csoportba sorolhatók.

  • betegséget okozó élő szervezetek
  • szerves hulladékok
  • szervetlen vegyületek
  • szerves vegyületek

Ami befolyik, az kifolyik… – a háztartási szennyvízről

Elég lakásunk helyiségeit sorra vennünk azok szerepe szerint, már össze is állt, milyen forrásból származnak a kommunális szennyvíz veszélyt hordozó alkotórészei. A legnagyobb részt a vécéhasználat adja, amihez a fürdés, mosás során keletkező szennyvíz közelít mennyiségében (kb. 40–40%). A konyhai ételmaradékok szennyező hatása jelentős még.

A kórokozókban gazdag, fekete szennyvíznek nevezett rész tartalmazza a vécéöblítés és a konyhai élelmiszerfeldolgozás vízzel távozó, nagyobb veszélyt hordozó anyagait. A szürke szennyvíz fürdés és a mosás során jön létre. A két szennyvízféleség 1:9 arányban keletkezik háztartásainkban.

Amikor a lappangó veszély testet ölt

Számunkra, lakótársainkra, hozzátartozóinkra a szennyvízszivárgás jelenthet komoly egészségügyi kockázatot. Ez többféle ok miatt következhet be.

  1. Külső ok: a szennyvíztároló vagy a települési csatornarendszer túltelítődése csőtörésből vagy jelentős mennyiségű csapadékból eredő külső vízmennyiség miatt.
  2. Tervezési vagy kivitelezési hiba.
  3. A külső vagy a belső csatornahálózat sérülése földmozgás, az alkotórészek anyagainak elöregedése, sérülése miatt.
  4. Gyökérbenövés: a csővezeték melletti fák, bokrok növekedéséből eredő veszélyhelyzet.

A már említett egészségügyi havária (pl. üzemzavar miatt bekövetkező vészhelyzet) mellett a környezetszennyezés jelent komoly kárt. A szivárgás során majd azt követően fontos a széleskörű fertőtlenítés.

A háztartási szennyvízben ugyan viszonylag kevés súlyosan veszélyes vegyi anyag fordulhat elő, de a székletből és a vizeletből származó nitrátok a talaj- vagy rétegvizet, mint lehetséges ivóvízforrást veszélyeztetik. (Sajnos a vezetékes víz elterjedésével sok településen a kutakat szeméttárolóként, szennyvízbefogadóként kezdték használni, ami egész vízrétegek végleges elszennyeződéséhez vezetett.)

Végül a feltörő szennyvíz által megmozgatott talaj az épületekre és a környező építményekre is káros hatást fejthet ki.

Mit tehet mindezek ellen a tulajdonos és a hivatásos duguláselhárító?

  • A tervezés és a kivitelezés legyen – mind az új épületek építése, mind a felújítások során – gondos és ellenőrzött.
  • A csőrendszer gyakori felülvizsgálása (pl. kamerás csatornavizsgálat használatával) és karbantartása létfontosságú, ami például a gyökérbenövés és a kezdődő dugulás elhárításában kiemelkedő jelentőségű.
  • A szennyvízcsövek belső szennyezőforrásainak csökkentése, a vízfelhasználás tudatos visszafogása.
  • Korszerű szivárgásjelző eszközök beépítésével a csövek kezdődő hibáit is gyorsan föl lehet deríteni.

A szennyvíz témáját tovább bontó írások:

GYIK:

Mik a háztartási szennyvíz főbb összetevői és forrásai?
A háztartási szennyvíz legfőbb forrásai a vécéhasználat, a fürdés és a mosás. A vécéhasználat adja a legnagyobb mennyiséget, körülbelül 40%-ot, míg a fürdés és mosás is hasonló arányban járul hozzá. A konyhai ételmaradékok szennyező hatása szintén jelentős, így a szennyvíz összetétele változatos, és különböző veszélyeket hordozhat.
Milyen egészségügyi kockázatokat jelent a szennyvízszivárgás?
A szennyvízszivárgás komoly egészségügyi kockázatokat jelenthet a lakók számára, mivel fertőző anyagokat tartalmazhat. A szivárgás okai lehetnek külső tényezők, mint például csőtörés vagy túlzott csapadék, valamint tervezési hibák. A fertőzések elkerülése érdekében fontos a szennyvízkezelés és a rendszeres karbantartás.
Milyen lépéseket tehetünk a szennyvízszivárgás megelőzésére?
A szennyvízszivárgás megelőzése érdekében fontos a gondos tervezés és kivitelezés, valamint a csőrendszer rendszeres felülvizsgálata. A kamerás csatornavizsgálat segíthet időben észlelni a problémákat. Ezen kívül korszerű szivárgásjelző eszközök beépítése is ajánlott, hogy a csövek hibáit gyorsan észleljük.
Mik a szennyvíz főbb veszélyességi csoportjai?
A szennyvíz összetevői négy fő csoportba sorolhatók: betegséget okozó élő szervezetek, szerves hulladékok, szervetlen vegyületek és szerves vegyületek. Ezek különböző mértékben hordoznak veszélyt, a biológiai kockázatoktól a mérgező anyagokig, amelyek komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.
Hogyan befolyásolja a szennyvíz a környezetet?
A szennyvíz szivárgása nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is káros hatással van. A talaj és a vízforrások szennyeződése komoly problémát jelenthet, mivel a nitrátok és más vegyi anyagok bejuthatnak a talajvízbe. Ezen kívül a szennyvíz által megmozgatott talaj az épületekre is káros hatást gyakorolhat.

Kapcsolódó bejegyzések:

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük