Csatornáról-csatornára – Európa és a szennyvíz

Középpontban a szennyvíz ártalmatlanítása

Csatorna tisztítóakna
Csatorna

Manapság korszerű közműcsatorna-hálózatok, szennyvíztelepek működnek azért, hogy a szennyvíz ártalmatlanítva, és lehetőség szerint újrahasznosítva kerüljön ki a természetbe, hiszen a szennyvíz, és az általa elfertőzött bel- talajvíz nagymértékű egészségügyi kockázatot jelentenek. Úgy tűnik, szerencsére egyre felelősségteljesebben állunk hozzá a szennyvíz kezeléséhez, a környezetvédelemhez, köszönhetően a vizsgálódásnak, a tudományos fejlődésnek, a szigorú előírásoknak, büntetéseknek, és annak, hogy „eszmélünk”.

Nem volt ez mindig így!

A szennyvíz vízmosásokon, folyókon keresztül jut, jutott el a befogadó közegig. Az iparosodás, az urbanizáció egyre nagyobb kihívás elé állította a befogadó vizeket, melyekben gyakran oxigénhiány, eutrofizáció következett be, mely igen káros hatással bírt a vizek élővilágára – nem beszélve arról, amikor különféle mérgekkel szennyeznek egyes kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari létesítmények…
A szennyvízkezelés vizeink, egészségünk megóvásának alappillére. A folyékony hulladék minden korban, minden földrészen jelentős problémaforrás volt, van, lesz, főleg, ha nagy a népsűrűség, és fejlett az ipar.
Hogyan jutottunk idáig?

Párizs és a finom elegancia – no meg az utcára löttyintett szennyvíz

Az biztos, az utcára öntött fekália, vizelet és mindenféle más nem okozott gondot a duguláselhárítóknak. Okozott viszont problémát a finom úri népeknek, akik ott sétálgattak.
Különféle védelmi „módszerek” kerültek bevezetésre, például, hogy a hölgyek legyenek a falhoz közelebb, hogy az égi „áldás” véletlenül se őket érje. A becsületesebbje, mielőtt a kübli tartalmát kiöntötte volna, kikiabált, de erre rendelet is utasította.
Nem volt ritka, hogy a szenny és a hulladék többméteres magasságokat is elért.
Természetesen ez a példa az irónia kedvéért lett felhozva, hiszen ha csak ennyi lett volna…
Az 1500-as évek végén nyilvános vécéket építettek, 1739-től pedig külön illemhely várta a férfiakat és a nőket egyes éttermekben. Ez még mindig nem volt elég arra, hogy higiéniailag megfelelőek legyenek a körülmények, ezt mutatja az 1830-as években dúló kolerajárványok sora. Ez a tragédiafolyam viszont ráébresztette a városvezetést, hogy így nem mehet tovább – megkezdődött a felemelkedés!

Előbb lefedték az addig nyitott csatornákat, majd az 1850-es évektől – Haussmann báró irányítása alatt elkezdett kiépülni a ma is használatos szennyvízcsatorna-hálózat, mely röpke 30 év alatt elérte a 600 km hosszúságot.

Bécs és az ő kanálisai

Az osztrák főváros 1740-re teljesen kiépített csatornával büszkélkedhetett – Európában elsőként. Ma a bécsi szennyvízcsatorna-hálózat 2300 km hosszú.

Németország – Hamburg

Amikor 1840-ben Hamburgban leégett a régi városrész, az újjáépítésnek köszönhetően kiépítésre került egy korszerű csatornahálózat, melynek fővezetékét egy átöblítő rendszerrel is elláttak. Ezt a sikeres technológiát más városok szerte az öreg kontinensen, sőt, az Újvilágban is alkalmazták.

Moszkva csatornái

Moszkvában a XIX. sz. végén Kasztalski mérnök tervei alapján kezdték az orosz főváros csatornáit építeni.

Budapest szennyvízcsatornái

Ez megér egy külön misét – folytatjuk.
Ha honlapunkat budapesti, érdi duguláselhárító szakember elérhetősége miatt kereste fel, jó helyen jár. Ha a cél duguláselhárítás Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros irányában, kérem, ne böngéssze tovább lapunkat, hanem vegye fel a telefont, és hívjon bennünket azonnal!

***
Csatorna és szennyvíz korábban is témánk volt különböző szempontokból: