Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt hasznosítása I.

A kezelt szennyvíz hasznosítása

Szennyvíz hasznosulás
Trágyázás után – a szennyvíz hasznosítása

A kezelt szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt hasznosítása kézenfekvő, és előnyös megoldás. Sajnos anno beleszaladtunk néhány történetbe, mely nem igazán korrekt megoldása volt a háztartási szennyvíz kezelésének…
Bár Pest megyei duguláselhárító szakember vagyok, tevékenységem nem korlátozódik erre a megyére – sokkal messzebbre is kiszállunk, ha a duguláselhárítás megkívánja. Távolabbi duguláselhárításra utazva tapasztaltuk néhányszor, hogy az előttünk pöfögő szippantóskocsi a szennyvíztelep helyett egy-egy szántóföld földútjára kanyarodott rá…
Még a szennyvízgödrök reneszánsza idején, a kötelező csatornázások előtt voltam tanúja nemegyszer annak is, hogy a falvakban, kisebb településeken, kieső portákon a derítő tartalmát nemes egyszerűséggel a szőlőtőkék tövébe, a veteményesre szivattyúzták a háziak. Biztosan nagy répák nőttek ott…
Szó, mi szó, a talajjavítás remek alapanyaga lehet a kezelt szennyvíz és fajtái. Szakszerűen előkészítve, korrektül eljárva így lehet a teherből hasznos érték. De nagyon nem mindegy, mit, hogyan, és hova…

Környezetvédelem, talajvédelem

A környezetvédelem és a talajvédelem maximális érdekeit szem előtt tartva, a több rostán átesett szennyvíz és „társai” akkor tekinthetőek a termőföldre hasznosnak, ha nem tartalmaznak határértéket meghaladó, talajra káros toxikus anyagokat.
Szennyvízkezelésről szóló cikkünkben taglaltuk, milyen kezeléseken esik át a szennyvíz, mire többé-kevésbé kimondhatjuk rá, hogy ártalmatlan.

Valójában a lakossági szennyvíz három fajtája használható a mezőgazdasági területeken:

  • a szennyvíz,
  • a szennyvíziszap és a
  • szennyvízkomposzt.

A szennyvíz a szennyezőanyagok eltávolítása, lebontása után keletkező, a rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag tartalmú víz – szennyvíztelepek hatáskörébe tartozik.
A szennyvíziszap: biológiai, kémiai eljárással, meghatározott idejű tárolással, kémiai kezeléssel nyert iszap, szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a törvényileg maximalizált mennyiséget.
Szennyvíziszap tekintetében a hasznosítás még így is kockázatokkal jár. Nehézfémek szervezetbe jutása – bár a növényekre nem jellemző a nehézfémfelvétel, talán a kadmium felhalmozódása jelenthet problémát. A könnyen beépülő cink, réz hatása nem jár különösebb veszéllyel.
Szennyvíziszap komposzt: feljavított szennyvíziszap – a már kezelt szennyvíziszaphoz a speciális komposztáló telepeken szerves és ásványi adalékot adnak.

Mérgező vagy éltető?

Vannak azonban olyan toxikus anyagok, melyek magára a növényekre jelentenek veszélyt. Az iszap felbomlása során különféle közbülső termékek (szerves anyagok, nitrogén, foszfor) keletkeznek, melyek károsíthatják a növénykultúrát.
Az élő talajt, és a rá hatással bíró szervesanyagokat, illetve azok átalakulása során zajló nitrogénmozgást megismerve tudjuk előrevetíteni a hosszú távú hatásokat.
Hogy mikor tekinthető a szennyvíziszap megfelelőnek, azt több illetékes hatóság, szerv, szolgáltató dönti el – nem kevés pénzért.

Folytatjuk… Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt hasznosítása II.