A dugulás és duguláselhárítás fizikája

Az áramlás és az ellene ható tényezők

A legtöbben ismerjük az angol fizikus, Newton esetét a fáról lepottyant almával, ami a gravitáció vagy tömegvonzás elméletének kidolgozásához vezetett. Képzeletünkben megjelent egy másik, névtelen fizikus, aki házának csőhálózatáról, a csövekben mozgó anyagról is a fizika jut eszébe. Nos, úgy kell neki, de végül is tényleg: mi köze a dugulásnak a fizikához? E kérdésre, szűkre szabott terjedelmi kereteink között részlegesen keresünk választ.

Gondosan építsük ki a csőrendszereinket!

Több összetevő befolyásolhatja egy adott rendszer duguláshajlamát.

• A lejtés,
• a csőkeresztmetszet,
• a nyomásviszonyok.

Mivel a csőrendszerekben alapvetően folyadékok, illetve zömében vizet tartalmazó anyagok áramlanak, a dugulás ellen alapvetően úgy léphetünk fel, ha az építés vagy a felújítás során a megfelelő, a nehézkedést jól kihasználó lejtést alakítunk ki. Ugyancsak elengedhetetlen a megfelelő keresztmetszetű alkotórészek választása a megfelelő nyomásviszonyok kialakításának érdekében.

Ellenőrzésként a kész ivóvíz- vagy szennyvízrendszereket minden esetben tömörségi próbának kell alávetni. A működtetés során vártnál nagyobb mértékű nyomáspróba elvégzésére szintén szükség van. Ennek különösen a változó keresztmetszetek, szűkületek (könyökök, ívidomok, T-idomok) esetében van jelentősége, ahol a használat közben jelentősen változik a nyomás, és ezzel a szerelvények, csövek terhelése.

A dugulásnak esélyt adó további tényezők

Ha a rendszer kiépítése maradéktalanul jól sikerül, elkezdődik a működtetés. A csövekben többféle anyag kiválása akadályozhatja a megfelelő áramlást.

• a vízkő
• egyes szilárd anyagdarabok (pl. zacc, sár)
• az apróbb beejtett tárgyak
• a zsír és más ételmaradékok
• a kozmetikai szermaradványok
• papírcsomók

Bármelyik felsorolt anyag okozza is a szűkületet vagy egyenesen a dugulást, rossz irányban változnak meg az áramlásviszonyok a csövekben.

Segítsünk a fizikának!

Jó, de hogyan befolyásolhatjuk számunkra kedvező irányban a helyzetet?

1. Előzzük meg a negatív folyamatokat a rendszerek gondos működtetésével! Tudatosan kerüljük el a szennyezőanyagok bejutását a csőhálózatba!
2. Időről-időre (forró vízzel; szennyeződéstől függően savas vagy lúgos hatású anyagokkal,…) előzzük meg a dugulás kialakulását, hiszen mindent nem lehet megelőzni. A megelőzéshez tartozik például a mágneses eszközök használata, ami könnyebben lemosódó kristályszerkezetű vízkövet eredményez.
3. Ha mégis eltömődnek valahol a csövek, próbáljuk meg a házilag alkalmazható praktikák bevetésével saját kezűleg orvosolni a gondokat.
4. Ha nem vagyunk ezermesterek vagy lehetőségeink végére értünk, emeljük fel a telefont és hívjunk tapasztalt és a megfelelő szaktudással felvértezett szakembert!

Itt van mindjárt a Világi Duguláselhárítás szakembergárdája… Hívjon és segítünk, hogy ne kelljen a fizika törvényei ellen harcolnia!
Korábban a témában írtuk:

A szennyvízcsatorna optimális lejtése – lakossági vonatkozásban

Dugulás ok: a lefolyóvezeték lejtése

Hogyan számítható ki, hogy mekkora legyen a lejtése egy ház vízellátásának?

A ház vízellátásának lejtésének meghatározása jónéhány tényezőtől függ, mint például a vízellátó rendszer típusa, a vízellátó csövek mérete és a helyi előírások. Általában a következő lépéseket kell követni a megfelelő lejtés kiszámításához:

Ismerd meg a helyi előírásokat: Először is, nézd meg a helyi építési kódokat vagy vízellátási előírásokat, mivel ezek meghatározhatják a vízvezetékrendszer lejtésének minimális követelményeit.

Határozd meg a vízellátó rendszer típusát: A vízellátó rendszer típusa határozza meg a szükséges lejtés mértékét. Például, ha gravitációs rendszerrel rendelkezel, ahol a víz folyik lefelé a gravitáció hatására, akkor a lejtésnek meg kell felelnie a csövek átmérőjének és a víznyomásnak. Ha nyomás alatti rendszerről van szó, például hidroforos rendszerről, akkor a nyomásállomástól függően a lejtés lehet kisebb vagy nagyobb.

Vizsgáld meg a csövek méretét: A cső átmérője befolyásolhatja a szükséges lejtés mértékét. Általában a nagyobb átmérőjű csövek kisebb lejtést igényelnek, míg a kisebb átmérőjű csövek nagyobb lejtést igényelhetnek.

Számítsd ki a lejtés szükséges mértékét: A vízellátó rendszer lejtésének kiszámításához használhatod a következő képletet:

Lejtés (százalékban) = (Különbség a kiindulópont és a végpont magassága között) / (Vízszintes távolság a kiindulópont és a végpont között) * 100

A kiindulópont a vízforrás helye (pl. a vízmérő), míg a végpont a leghátrébb eső vízfelhasználó pont a házban (pl. mosdó, zuhanyzó).

Fontos, hogy a víz az adott lejtésen áramoljon könnyedén és ne stagnáljon, mert ez csökkentheti a vízminőséget és problémákat okozhat a rendszerben.

Részletek finomítása: Az előző lépésben kapott eredmény tájékoztató jellegű lehet. Ehhez érdemes egy vízellátási szakemberrel konzultálni, aki a helyi körülményeket és az építési előírásokat figyelembe véve pontosabb útmutatást adhat.

Az adott lejtés mértéke lehet pozitív vagy negatív. Egy pozitív lejtés azt jelenti, hogy a víz a kiindulóponttól a végpont felé folyik, míg egy negatív lejtésnél a víz a végponttól a kiindulópont felé folyik.

Fontos megjegyezni, hogy a vízellátó rendszer lejtésének kiszámítása alapvetően az építési és helyi előírásokra, valamint a konkrét helyzetre épül. Mivel a helyi szabályozások és követelmények eltérhetnek, mindig érdemes konzultálni szakemberrel vagy vízellátási szakértővel, hogy a megfelelő lejtést és megoldást válaszd a saját házad vízellátásához.