Solymár: duguláselhárítás, csatornázás

Solymár nagyközség Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban helyezkedik el. A fővárostól északnyugatra, annak agglomerációjában fekszik.

  • Irányítószám: 2083
  • Körzethívószám: 26
  • Teljes népesség: 9901 fő

A település Magyarország legnépesebb községe, nevét németül Schaumarnak nevezik. A Solymár településnév eredetére több teória is létezik, de valószínűleg onnan kapta, hogy egykor ide telepítették a királyi solymászokat. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a szlávok szokolár néven nevezik ezt a foglalkozást.
A település környékén folytatott ásatások során bebizonyosodott, hogy már a római időkben is lakott volt Solymár területe, ezt számos római kori lelet, sír is alátámasztja. Feltártak két ősi kutat is, amelyeknek kialakítása római eredetűnek bizonyult.
Solymár nevét először 1266-ban említették írásos okiratban.
Sok más településhez hasonlóan a török hódoltság idején Solymár is teljesen elnéptelenedett, ezt a hiányt a 18. század első felében, Németországból hívott telepesekkel próbálták megoldani. A 19. században Solymár erőteljes fejlődésnek indult, köszönhetően a földművelésnek és a főváros közelségének.  Ezt a kapcsolatot az 1985-ben átadott vasúttal még szorosabbá fűzték.
A második világháborúig a lakosság nagyobb része katolikus vallású, magyar érzelmű sváb volt.  A háború után a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, ekkor helyükre Heves és Borsod megyei telepeseket, illetve felvidéki és erdélyi menekülteket telepítettek. Ennek köszönhetően erős református közösség jött létre a településen.
Az 1950-es 60-as évek az iparosodás szellemében teltek, újabb téglagyárat húztak fel és ekkor létesült a Műanyagipari és a Faipari vállalat is, több száz munkahelyet biztosítva a környéken lakók számára. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően Solymár lakosságának száma az 1970-es évekre elérte a 4000 főt.
A 70-es, 80-as években sok budapesti lakos vásárolt telket a településen, majd a rendszerváltás után az erőteljes fejlesztések hatására, igen közkedvelt lett, mint állandó lakóhely is.
A legutolsó csatornázásra irányuló fejlesztés az egyik településrészre, Kerekhegyre irányult. 2012-ben az önkormányzat sikerrel pályázott az Európai Uniós KEOP programjának támogatására, ahol mintegy 400 milliós fejlesztésre kapott 251,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatást. Hasonlóan a legtöbb projekthez itt is számolni lehet csúszásokkal, így a megvalósulásig felmerülő dugulások és csatornázási problémák esetén szívesen állunk rendelkezésére, amennyiben gyakorlott duguláselhárító szakemberre lenne szüksége. A későbbi csatornára való rácsatlakozáskor is szívesen nyújtunk szakmai segítséget Solymár lakosainak.