Csatornázás, csatornázottság 2021

Kétharmados többség

Bár a duguláselhárító szakemberek zöme egy-egy nehéz nap után úgy gondolja, szennyvízcsatornából áll a világ, a hazai közüzemi szennyvízelvezető rendszerek csak valamivel több, mint kétharmada csatlakozik be a szennyvízhálózat vérkeringésébe.

1045 településen még mindig nincs szennyvízcsatorna

A KSH felmérése szerint (A települések infrastrukturális ellátottsága, 2019) 2019-ben 1045 olyan település volt, mely nem bír közüzemi szennyvízvezetékkel. Ezek zöme a gazdaságtalan üzemeltetés rovására írandó. Sajnos egyes kis lélekszámú, ténylegesen 682 településen egyáltalán nincs szennyvízelvezető hálózat.

Csatorna tisztítóakna
Megtelt tisztítóakna

A legelhanyagoltabb terület Bács-Kiskun megye, itt alig több mint 60%-os a csatornázottság. A legcsatornázottabb terület Budapest és agglomerációja – ennek ellenére a kezeletlen szennyvíz 90%-a a három budapesti szennyvíztisztító égisze alá tartozó területekről származik, mely az itt befolyó települési szennyvíz majdnem 8%-a.

Lassan de biztosan…

A fejlődést mutatja, hogy 2000-től kezdve, 2019-cel bezárólag bő másfélmillióan kapcsolódtak rá a hálózatra, így az addig csupán 50%-os csatornázottsági ráta egészen 83%-ra kúszott fel. 2019-re a csupán mechanikailag kezelt szennyvíz mennyisége 0,1%-ra csökkent. Ez a fejlesztéseknek és a három fokozatos tisztításnak köszönhető.

  • 1. fokozat: mechanikai tisztítás;
  • 2. biológiai tisztítás;
  • 3. foszfor- és nitrogénvegyületek eltávolítása.

Ez remek hír, mivel a kezelés eredményeképpen kivédhető befogadó vizeink eutrofizációja.
Az is ígéretes adat, hogy 2000-ben országosan még közel 10%-nyi szennyvíz került tisztítatlanul a befogadó vizekbe, addig ez 2019-re lecsökkent alig 3%-ra.

Elsődleges cél vizeink biztonsága

A csatornához kapcsolódni nem elsősorban a kényelem és/vagy a higiénia miatt, hanem a honi vízkészletek védelmében szükséges. A közcsatornán keresztül begyűjtött „folyékony veszélyes hulladék” összességében magában foglalja az intézményi, ipari, saját kutas vízellátásból származó és az egyéb szennyvizeket, illetve az egyesített rendszereken vezetett csapadékvizet is.

Szennyvíz, mint diagnosztikai közeg – COVID-19

Napjainkban a szennyvízvezeték jelentősége nem csak emiatt értékelődött fel. Ki gondolta volna, hogy a kommunális szennyvíz egyszer arra is jó lesz, hogy diagnosztikai értékkel fog bírni egy olyan drámai dolog tekintetében, mint az életünket régóta keserítő koronavírus? Köztudott ugyanis, hogy az örökítőanyag jelenlétéből megbízhatóan következtetni lehet a járvány aktuális állapotáról, felfutásáról illetve lecsengéséről.

Bízzunk benne, hogy inkább előbb, mint utóbb, de eljutunk arra a pontra, amikor elmondhatjuk: esélytelen, hogy a szennyvíz ártson vizeinknek.

Forrás: Hihetetlen: több mint ezer magyar településen még szennyvízelvezetés sincs

***

Ajánlom a témához:

A Nagy Csatorna-sztori – 1.

Kamerás csatornavizsgálat

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük