Nagykáta: csatornázási beruházások – csatorna nélkül nincs egészség
Nagykáta nem kerülhet nagy kárba
Nagykáta Budapesttől 60 km-re, a Nagykátai kistérségben található.
- Irányítószám: 2760
- Körzethívószám: 29
- Teljes népesség: 12 576 fő
A kisváros Budapest és Szolnok között körülbelül félúton helyezkedik el a Tápió vidékén. Nagykáta, a kisszámú lakossága ellenére, a terület fontos központja, mivel a környező településeket is kiszolgálja adminisztratív, kulturális, egészségügyi és üzleti szempontból is.
Nagykáta történelme
A település története egészen a 12. századig nyúlik vissza, körülbelül ekkorra tehető a Káta nemzetség letelepedése ezen a vidéken. A környéken végzett ásatások során megtalálták egy 12. századi templom alapjait és az itt előkerült pénzérmékről is bebizonyosodott, hogy az 1100-as években készültek.
A 15.-16. században több oklevélben is Csekekáta néven említik, a Nagykáta elnevezés csak a 18. századra vált általánossá. A török uralom ideje alatt a település több alkalommal is elnéptelenedett, ezután a Rákóczi-szabadságharc is nagy terhet rótt Nagykátára, a fosztogatások miatt. A Szatmári béke után megkezdődött az újjáépítés időszaka, a benépesedés jól nyomon követhető a korabeli összeírásokból. Az adózó családok száma 45 év alatt több, mint hatszorosára emelkedett. 1743-ban Nagykáta megkapta a mezővárosi rangot, amely alapján évente 3 alkalommal rendezhetett országos vásárt.
Azonban a két világháború idején ismét lecsökkent a lakosság lélekszáma, oly mértékben, hogy a városi rangot is elvették a várostól. Az ezután beinduló fejlődés hatására ezt 1989-ben tudta újra visszaszerezni. A folyamatos fejlesztések hatására ekkor már a vízhálózat is működött, és a központban szennyvízcsatorna is üzemelt. A 2. évezred végéhez közeledve Nagykáta ismét erőteljes fejlődésbe kezdett, többek között újranyitották az 1970-es években bezárt strandot, amely 2002-től termálvíz minősítést kapott.
Nagykáta és a szennyvíz csatorna
A Tápió menti térség szennyvíz csatorna-ellátottság szempontjából az ország egyik kiemelten hátrányos helyzetű térsége volt, ezért a Tápió-vidék települései úgy döntöttek, hogy a térség csatornázását közösen kívánják megoldani. A projekt területén 2 város (Nagykáta, Tápiószele) és 18 község (Bénye, Farmos, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Kóka, Mende, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) helyezkedik el.
Ebből csak Nagykáta és Tápiószentmárton rendelkezett csatornahálózattal és szennyvíztisztító teleppel, a többi településen a szennyvizeket jellemezően házi szikkasztókban gyűjtik. Pályázatuk az Európai Bizottság elé került, amelyet az 2011-ben jóváhagyott. A projekt tartalmazta 20 település, több mint 27.000 háztartás életét megkönnyítő 780 km hosszú csatornahálózat kiépítését, 4 új szennyvíztisztító telep és egy komposztáló létesítését, emellett megkétszerezik a meglévő nagykátai szennyvíztisztító telep kapacitását is.
Az előkészítési munkálatokat még 2011-ben megindította a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, és 2012-ben több csatornázási beruházással foglalkozó cégnek és szakembernek feladva a nagy volumenű, határidős feladatot aláírták a kivitelezési szerződéseket. 2013 februárjában indult meg a szennyvíz csatornázási munkálatok I. üteme.
A jelenlegi készültség alapján valószínűsíthető, hogy 2014 szeptemberére elkészülnek a teljes csatornahálózattal, ezzel is megkönnyítve a lakosok mindennapjait, és egy kicsit kevesebb munkát biztosítva ezzel a csatornázás és a duguláselhárítás szakembereinek is.
***
