Szennyvíz doktorok 2. – a duguláselhárítás magasiskolája
A sokszínű szennyvíz – avagy miben gázol a duguláselhárító
A Nagy csatorna-sztoriban megírtuk, hogyan kezdődött úgy 3000 évvel ezelőtt a szennyvíz kezelés, szennyvízgyűjtés. Ha belegondolunk, igazán eget rengető változás ezen a téren nem történt. A fekete és a szürke víz azóta is jól van, köszöni, a csatornahálózatban halad karrierje az ülepítőkön át a célig, a duguláselhárítókra pedig éppen úgy szükség van, mint anno, szükség volt.
A történet annyiból vett gyökeresen más irányt hálisten, hogy közben kiderült, micsoda környezetkárosító hatása van a csatornába be-, majd onnan kikerülő, kezeletlen anyagnak! Ezt felismerve és belátva kézbe vettük a szenny sorsát, mely egyúttal nagymértékben meghatározza a mi sorsunkat is, hiszen részei vagyunk a körforgásnak. Ezt nem csupán mint duguláselhárító szakember mondom, hanem mint felelős magánember!
Beszéltünk kicsit a duguláselhárításról is!
Murphy is megmondta: ami eldugulhat, az el is dugul. Szemben az ókori, középkori dugulások megszüntetőivel, nekünk összehasonlíthatatlanul könnyebb dolgunk van, hiszen olyan technikai és technológiai háttér van mögöttünk, mellyel minden dugulást, eltömődést meg tudunk szüntetni. A teljesség legkisebb igénye nélkül:
- Woma (magasnyomású csatornamosó),
- vákuumos, vegyszeres elhárítása a dugulásnak,
- spirálos, kézi csőgörény,
- kamerás nyomvonal-felderítés…
Mindennapi vízszennyezéseink (kommunális, ipari, mezőgazdasági):
Azon emberi tevékenységekből eredő következmény, mely a víz fizikai, kémiai, biológiai jellemzőit ártalmasan módosítja, és ennek következtében emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Mesterséges vízszennyezésen kívül árthatunk „természetes vízszennyezéssel” vizeinknek rögtön a vízgyűjtő területen is (például permetezés, műtrágya, stb.)
Mindennapi szennyvíztisztításaink (mechanikai, és biológiai módszerrel):
A tisztítótelepek feladata a nem oldható anyagok le- és kiszűrése, illetve a szervesanyagok biológiai, kémiai segédlettel való lebontása.
Kommunális szennyvíz:
Minden, amit a csatornába engedünk. Mosogatóvíz, fürdővíz, vizelet, széklet, stb.. Szervesanyag-tartalmánál fogva azért nagyon veszélyes, mert lebontása során csökken a víz oldott oxigéntartalma.
Nem mellékes, hogy tele van vírusokkal, baktériumokkal.
A tisztítótelepre érve a szennyvízből legelőször mechanikusan az oldhatatlan, lebegő, úgynevezett rácsszemetet szűrik le, illetve a homokfogó visszatartja a nehéz, szemcsés ülepedőanyagot. Az olaj és zsírfogó traktuson áthaladva a karrier az előülepítő medencében folytatódik. Itt két órát pihen főhősünk. Ez alatt a fel nem oldódott (vagy oldhatatlan) anyagok leülepednek. Ezt az iszapot tárolóba rámolják.
Szennyvíz, te drága – szűr, sűrít, gyűjt, derít
Sokat tehetünk azért, hogy „háztartási” szennyvizünk minél kevésbé terhelje a természetet – ne feledjük el, sokat tehetünk ily módon a dugulásmegelőzés érdekében is. Cseréljük le kémiai tisztítószereinket természetes tisztítószerekre. Remekül tisztít a mosódió! Ha lehet, kerüljük el a felesleges anyagok használatát, pl. WC-dezodor. (A WC-be helyezett illatosítókat becézem így.) Nem kell fél tekercsnyi papír sem egy-egy pisi után.
Rengeteget tudnék mesélni duguláselhárítási megtapasztalásaim közül, melyekben kart karba öltve járt együtt az igazi, módszeres, ráadásul sokba kerülő környezetszennyezés, és lefolyóink hatékony eltömítése. Mosószer-lerakódás, megkövesedés a csőben – duguláselhárítóként rémálmaink egyike, hiszen úgy kell lebányászni a csőfalról, hogy az ne sérüljön. Nem beszélve a gyenge lejtésű, hosszabb csővezetékről: hogy abba milyen előszeretettel halmozódik fel a súrolószer! A dugulás megszüntetése ezekben az esetekben nem kevés jártasságot, és türelmet igényel.
Félre a dugulással, hárítsuk most azt másra! Mi kísérjük tovább a szennyvizek mibenlétét, pályafutását!
Ipari, mezőgazdasági szennyvíz:
Ahány ipar, ahány gyár, annyi szennyvíz, annyiféle tisztítás. Nem szeretnék csúnya szavakat használni, teszem azt … extrakció, adszorpció. A lényeg: jó néhány szisztémát kidolgoztak az ipari, mezőgazdasági szennyvíz ártalmatlanítására. A legkorszerűbb, és szerintem eszményi megoldás alapja az élő szervezetek, mikroorganizmusok közreműködtetése.
A folyamat általában adott séma szerint zajlik: első állomás egy mechanikai tisztítás (rács), a következőben „előülepedik” a massza, a soron következő a biológiai (oxigént igénylő mikroorganizmusok működése), kis utóülepítés, majd eztán jön a kémiai derítő, térbeli tisztítás, szűrés, fertőtlenítés.
Kis hab a tortán, történeten:
A leülepedett iszapot (mind a szervetlen, mind a szerves visszmaradványokat) rothasztótornyokba viszik, ahol zömmel metánbaktériumok munkájával, és hőenergia bevetésével elhelyezhetővé rothasztják.
Az ipari szennyvizeket több szempontból jellemzik. Az üzemek szennyvizei leginkább meghatározó tulajdonság szerint csoportosíthatóak. Lehetnek radioaktívak (kórházak, atomerőművek, laborok), savakkal erősen terheltek (margaringyártók, savanyítóüzemek), magas szervesanyag tartalmúak (vágóhidak, konzervgyárak, cserzőüzemek), fertőző jellegűek (állati tetemfeldolgozók, enyvgyártók), és sorolhatnánk.
De nem soroljuk tovább, egy bejegyzésre elég ennyi Való Világ…
Miként és hogyan kanyarog tovább a szennyvízmeder? Kísérjük tovább a következő részben!
Szennyvíz doktorok 3. – a duguláselhárítás magasiskolája
***
Előző rész: